Versek

 

 Andr___Ferenc.jpg

 

André Ferenc

 

kútbanéző

 

kutaimhoz vásott gyermekek
szöknek hogy köveket dobjanak
számolják hány másodperc amíg
csobbanva fut szét a víztükör
zsivajuk a mohák közt marad

kutaimhoz nyúzott leányok
szemükben forrongó fergeteg
eljönnek lemosni arcukat
fonnak a hajukba dáliát
jönnek hogy korsókat törjenek

kutaimból érett asszonyok
húzzák föl vödrökkel a napfényt
csobogó szavakban fürdenek
régi szerelmek tört rózsáit
morzsolgatják néma imaként

hallgatag nők egy mély éjszakán
kidugják fejük a hold alól
arcukon hunyorgó csillagok
kútba üvöltenek s hallgatják
amit egy idegen válaszol

kutaimhoz öregasszonyok
érkeznek ormótlan vedrekkel
hogy kimerjék régi arcukat
hálóinget mosnak vizében
s hajnalban szárnyakkal kelnek fel

 

kelemenné

 

falazz nekem kelemenné
falak helyett tartsd a hátad
tarts ki tudom hazamennél
de a hajnal meg nem láthat

nem láthat meg senki kinek
arca mészkő keze malter
s tekintete olyan hideg
mint akit kopó kapart el

álmában sem könnyűvérű
kinek folyó vére sincs már
amit elhagysz visszatérül
telik és ürül a kincstár

már csak hajnalhasadásig
bírd ki értem kelemenné
nap kötőanyaggá szárít
így kövülsz csikorgó mennyé

feltakarítalak reggel
s áldlak hogy egy ország hallja
bírd ki sajgó idegekkel
míg szakad a porzsák alja

bár minden perc egyre hosszabb
érettünk kell kitartanod
ha az égbolt fölénk roskad
te is halott én is halott

nem lesz magos várunk nem lesz
dohosodó pincebánat
csak kötőanyagnak kellesz
kelemenné tartsd a hátad

de hogy virradat kiárad
és a napvilág reásüt
éjjel mi nem ezt a várat
nem mi nem ezt építettük

kelemenné menjünk innen
nem mi raktuk ezt a házat
nekünk itt több dolgunk nincsen
tartsa össze csúf gyalázat

jöjj szemünk túl sokat látott
masíroznak mint a hangyák
a pocakos pufajkások
s pacalgőzben felavatják

jaj bocsáss meg kelemenné,
mészporral tömöm be számat
hadd kössön bennem cementté
s többet tőled ne kívánjak

ne tartsd tovább kelemenné
most már látom mit csináltak
legyünk inkább elevenné
egyenesítsd ki a hátad

 

A versek a Bárka 2023/1-es számában jelent meg, közülük az első a szerző kézírásában.


 Főoldal

2023. március 07.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Gerzsenyi Gabriella: Fehér magányIvánovics Beatrix: Mese a jóságról
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Gál János humoros verse és verses prózájaFarkas Wellmann Éva: Átiratok érettségizőknekSzékely Csaba humoros verseiHartay Csaba humoros versei és prózája
Pataki Tamás: A férfivá válás nehézségeiDragomán György: A tökéletes jégkocka nyomábanVöröskéry Dóra: A lamantin énekeLakatos Mihály: Ábel a hivatalban
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png