Versek

 

 Marvell.png

 

Andrew Marvell

 

Milton úr Elveszett Paradicsomáról[1]

 

Láttam, a vak költő mily vakmerő,

kis könyvben óriás tervvel áll elő:

a Messiás, az Úr döntő szava,

rebellis angyalok, az almafa,

Pokol, Menny, Föld, a Káosz, mind! A téma

elgondolkodtatott: hogy mi a célja?

A tehetség már úgy fejébe szállt,

hogy szent dolgokból mesét fabrikált?

Sámson kezétől vesztek így sokan:

minek világ, ha ő világtalan!

Olvastam, és megenyhültem hamar,

de féltem: elbukik, bár jót akar.

Reménykedik, hogy ott utat talál,

hol vak az ész s a hit csak sántikál?

Mi lesz, ha nem tisztáz, csak megzavar,

vagy köztudottból közhelyet facsar?

S ha végtelen pályáján célba ér?

Gyanakodtam, hogy egy kontár személy[2]

(aki csak fölbolygatja, ami jó,

s fő sikere: rossz imitáció)

majd szemtelenül elbízza magát,

s az Alkotást színpadra írja át.

Bocsáss meg, nagy poéta, fel se vedd

jogos, de oktalan félelmemet:

ma már hiszek, s nem lesz, ki egyhamar

a művedből bitorlón részt akar.

Helyénvaló ott minden gondolat,

ízléstelenség semmi nem marad,

így más író mit is keresne ott,

csak azt, hogy mit nem ért – vagy mit lopott.

A fenség, mely a művedből ragyog,

elriasztja a lélekben vakot.

Az ég ügyét méltóan illeted,

sosem szentségtörő az ihleted.

Amit érzek: gyönyör és rettenet,

oly súlyos, elegáns az éneked.

A képzelőerőt túlszárnyalod,

méltóságteljesen röpül dalod.

Csak a paradicsommadár[3] ilyen:

kitartón száll, és soha nem pihen.

Szavadnak oly tágas határa van! –

hogyan lett elméd ily határtalan?

A Menny kárpótolt, mint Teiresziászt,[4]

vakságodért így kaptál jóstudást.

Az olvasót komolyabban veszed

annál, hogy mondandódat rímbe szedd,

míg Koszorúsunk[5] ír, s buzgón betűz,

s mint málhás ló, csengettyűszóra húz.

A verset rímmel összeölteni

olyan, mint nadrágbojtra költeni.

Divatból, íme, én is túlkapok:

dicsérnélek, de rímben „méltatok.”

Királyi versednek kijár e cím,

fenséges mértékhez nem kell a rím.

 

Fordította: Péti Miklós



[1] Andrew Marvell (1621–1678), költő, politikus. Milton jóbarátja volt, egy ideig együtt is dolgoztak a Cromwell kormányzatban. Ez a verse az Elveszett Paradicsom második kiadását (1674) vezette be. A fordító köszönetet mond Ferencz Győzőnek, Horváth Viktornak és Nádasdy Ádámnak, hogy a szöveget lektorálták.

[2] John Dryden (1631–1700), költő, drámaíró, fordító, Milton és Marvell kortársa, a Stuart restauráció koszorús költője. Dryden Miltontól engedélyt kért (és kapott) arra, hogy verses drámába átírja az Elveszett Paradicsomot. A The State of Innocence and Fall of Man (Az ártatlanság állapota és az ember bukása) című „opera” (Dryden megnevezése szerint) 1667-ben meg is jelent, de nem váltotta be Dryden hozzá fűzött reményeit, sem Marvell félelmeit: soha nem került színpadra.

[3] A paradicsommadárról azt hitték, nincsen lába, ezért folyton röpül.

[4] A görög mitológiában Héra szentségtörésért megvakította, Zeusz azonban jóstudással kárpótolta Teiresziászt.

[5] Dryden.

 

Megjelent a Bárka 2020/2-es számában.


Főoldal

2020. május 18.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA