Versek

 

 zalan_478.jpg

 

Zalán Tibor

 

Repülés Kínába


(vagy akárhová, út a semmi felé…)

 

Soha ne repülj másnaposan
Kínába A Charles de Gaulle felé
még bírod a gyűrődést Hűs Ter
roir de Sainte Cecille vörösbort
iszol Cabernet-merlot-t ásvány
vízzel A kávét kihagyod Hol
ott három órát sem aludtál éj
jel Lázad a gyomor A felhők
re mégse kell kihányni Szomszéd

od balról egy matematikus
Jobbról egy fasz aki francia
könyvet olvas Az illusztráci
ók csupa szív Barátja éppen
egy Playboyt halászik elő a
csomagtartóból A francia
szőrös karja állandóan a
könyöködhöz ér Undor fog el
Mint minden férfi-érintéstől

Messze még a Charles de Gaulle És mi
lyen messze Peking A sok kína
i Biscuiten majszolódsz Száraz
Elég édes A borhoz épp kell
emetlen A szőrös kar a köny
öködön játszik Dobál a gép
A felhők magasan A csúcsok
sem látszanak Mögötted vala
ki az orosz gázvezetékek

hasznáról okoskodik Ha most
lezuhannátok nem maradna
utánad semmi Veled halna
feleséged is Árváid már
felnőttek Unokáid hamar
megszoknák hogy nem nyitod rájuk
az ajtót Kezd kiengedni a
fejed Fölér a bor A tágas

létezés közel Jót tett a mer
lot s a hideg ásványvíz A fel
hők lassan bárányokká szelíd
ülnek Eget legelnek Alant
megszólal szelíden a pásztor
i lant Idilli pillanatok
Vagy csak te hallasz hangokat Höld
erlin kószál csapzottan oda
lent Alattatok S te nem tudod

hol karistoljátok az eget
Ha meghalsz lesz ki antik strófák
ban zengi el hogy éltél Még ha
fölöslegesen is Hiába
szerettél volna boldog lenni
És ezt is írja meg Hogy felhők
fölött szálltál Hiába hogy fér
gekről írtál Férgek közt féreg
ként éltél És azt is kibírtad

A szobrok szíve meghasadt ma
reggel Hallottad az érc kemény
roppanásait A mindenség
vagy a semmi üzent Végső sor
on a kettő ugyanaz Elnyel
Megaláz Még az idő jöhet
ne szóba A lét és a semmi
heideggeri szellentés Nem is
a semmi A lét pusztít bennünk

tovább Hínárosban kaparász
ik és becsapja magát az er
ről való tudat Eszedbe jut
Ebédre francia menüt rend
eltél a mosolytalan horpadt
fenekű sztyuvitól És Madleine
sütemény[TZ1] [i] volt hozzá a desszert
Mikor szétolvadt a szádban Proust
fogott veled kezed Párizsba

utazott ő is Megengedőn
lemosolyogta benned az el
tűnt idők gyermekét Ősz üstök
ödbe markolt és az ablakhoz
nyomta a fejed Tapogatod
a homlokod Fáj Játszott Rendelsz
egy whiskyt A repülő ismer
etlen pontjáról felugat egy
kutya Fejét ablakhoz csapják

Reccsenve robban szét koponyáj
a Vér Velő Visszatérsz a könyv
höz melyet magad elé vettél
még az út elején Oldalak
Betűk Összefolynak az ábrák
a borítóján A kezedbe
marnak Idegen lettél a vil
ágnak Idegen lett számodra
a világ És nincs megérkezés



[i] A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem. Bűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerű káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem, s mint hogyha csak megtöltött volna valami értékes eszenciával: jobban mondva, az eszencia nem bennem volt, én voltam az.                            
                                                                                                 
Marcel Proust: A la Recherche du Temps perdu (1913) 

Megjelent a
Bárka 2018/6-os számában.

Főoldal

2019. január 16.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Bertók László verseiDávid Péter versei Bánkövi Dorottya versei Filip Tamás versei
Prózák
Oravecz Imre: Feljegyzések naplemente közbenBogdán László: Utazás hazaHáy János : Az új nőDarvasi László: Az idő szaga
Kritikák
Mivé válhat a világunk, HA…Több irodalomtakarót a csupasz szenvedélyreVégtelen keresés - a Simon Péterről A test manifesztuma - a Pigmentről
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA