Versek

 

 G__l_Ferenc_meret.jpg

 

Gál Ferenc

 

Ház körüli munkák  

 

 

16.

 

Ez bizony tűzbe révedéstől
edzett tekintet. Meg se rezzen,
ahogy el kell dönteni,
az ágykeret vagy bárka
nyikordul a téli éjszakában.
Hogy milyen követ gördítsünk
a sírhoz, vagy melyikünk lesz
gyönge láncszem, mire lesminkel,
és elnyúlik a lemezkád vizében.
Ismétléssel pihenteti magát,
mint egy számítógép. Átnézi
a telefonban tárolt számokat,
beírja, az estig lehullt hóból
nem  lehet építeni semmit,
és folytatja is, címzettek
vagy ékezetek nélkül.

 

 

 18.

 

Szívesebben üldögélek itthon.
A történet szelleme azonban
rászorít, hogy a város szívébe
nyúló senki földjén a vargabetűket
leírjam. Alacsony címleteket
vegyek fel az automatából,
és a kávéház sarokasztalához üljek.
Elmélázva, hogy a  szórakoztató
műfajoktól tudnék-e tanulni,
háromnegyedes kabátban.
Kinézve egy kopott alakot
a karzaton, és végiggondolva,
hogy mit tennék vajon
az ő helyében. Ahogy a szomszéd
asztalnál jósolnak a zaccból,
a dizőz partnere a kivénhedt
bulihiénával tárgyal, az égbolt
pedig ónszín horpadásként
tartja távolságát, hogy mást
ne mondjak.

    

            

33.

 

Nem akarok elveszni a részletekben.
Csak rögzítem, hogy autóstoppal
hoztam ki a hamvakat, a téren
banánzöld ernyők lobogtak,
igazi strandidő volt.
Amikor a homokpadok mentén
ellebegve jut idő átgondolni,
mi is történt aznap. A napozók
és fürdőzők közt mindig vannak
ismerősök, olykor engem néznek.
A megfigyelő típusból is lehet
közöttük, aki hazáig következtet.
Vagy éppen mániákus, aki leméri,
hogy a hétvégén gyorsabban haladtam.
Az eredményt ehhez hasonló,
puha jegyzetlapra írja, táblázatba,
amit lefűzhet, vagy elfaxolhat
egyszer.

            

           

36.

 

Már megint kibújt belőlem
a napimádó. Ahelyett,
hogy készítenék valamit
a névnapodra, vagy csak
rendet raknék. Jobb esetben
finomítanám a szöveget,
hogy a burokban született is
teli torokból üvöltsön.
Megpróbálnám beilleszteni,
hogy a leves habját leszedtük
a macskának a kőre.
Hogy porondszolgák táncoltak
a manézs porában, a hold sarlónak
is hitvány, a tejüvegre tapadt
gatyás kémlelőnek pedig tettem
néhány oldalazó lépést.

 

Megjelent a Bárka 2017/3-as számában.


Főoldal

2017. június 27.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elhunyt Kallós Zoltán25 éves a BárkaÚjra lehet pályázni a fiatal művészeket támogató ösztöndíjakraA Szitakötő gyerekfolyóirat pályázata
Versek
Szabó T. Anna versei Háy János: Vers életértNagy Attila verseiKállay Kotász Zoltán versei
Prózák
Hálára kötelezett emberekBéres Tamás: AmnéziaJuhász Tibor novellái Tamás Dénes: A gyilkos fény
Kritikák
Stand up-Hrabal - Bödőcs Tibor könyvéről Annus aureus, avagy nem mind Arany… Háború vanSzó, kép, írás
Esszék, tanulmányok
Elek Tibor: 25 évesek vagyunkA fellázadt Bethlen MiklósTengerre, magyar? II.Egymás hiányai - Szabó Magda Für Elise című regényéről
Drámák
Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓ
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA