Versek

 

 Fecske_m__ret.jpg

 

Fecske Csaba

 

Mikor csak én vagyok

 

valami hihetőbbre őszre
vár az önkínzó nyár
nyersanyagukat az emlékek
akaratlanul szélnek eresztik
tüskeként szúr szemembe
a magányos fa amely alatt
két árnyék egybemosódott
még jó hogy az idő oldja az
ajkakat összecsirízező nyálat
cigarettaparázsként izzik
a szeptemberi délután
talán szerda van talán csak én vagyok
hiába saját zsebre dolgozik
minden alkalom

 

Fagy matat

 

fagy matat a téli ablakon
én cinke sehol sem lakom
testemhez forrasztva szárnyam
éghez az utat hogy találjam

hangok csúszkálnak a csönd jegén
elhamvadt nyárban éltem én
levedlett bőrömhöz nincs közöm
csip-csup érzésekbe ütközöm

lámpák fénykörében lila hó
prüszkölve fut a szél vak sánta ló
platónyi halk szén az éj
eltüzeli majd a nap ne félj

ödémás a hold gyöngyözik az ég
Isten orcáján a veríték
pusztuló műhely tűzfala homlokom
leheletemmel a semmit foltozom

 

Egymás mellett ültünk

 

egy utcában laktunk közel egymáshoz
mellettem ült az iskolapadban
ha kitört ceruzája hegye
én kérés nélkül megfaragtam

összeért térdünk a pad alatt
egymásra néztünk elpirultunk
nem értem miért is kukkant be
a jelenbe szegényes kis múltunk

hogy volt hogy nem így igaz
egymás mellett ültünk a padban
szégyen egyszer hasra estem előtte
amikor egy lepke után szaladtam

olajos padló fekete tábla
ahol voltam ott maradtam
mintha megállt volna az idő
pedig múlik szakadatlan

egymás mellett ültünk a padban

Megjelent a Bárka 2017/1-es számában.


Főoldal

2017. február 20.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA