Szlukovényi Katalin

 

 

Hasonlatok a szerelemről

 

 

A szerelmes nő nem konzervbarack,

hogy hetekig várjon a kamrapolcon.

 

A szerelmes nő nem zseblámpa, mit

tetszés szerint kapcsolgathatsz ki és be.

 

A szerelmes nőt, mint a szaunát,

be kell melegítsd használat előtt

legalább félórával, és ha végül

mégsem jössz, vagy csak másnap, kezdheted

megint felfűteni - örülj, ha közben

nem lett zárlatos, nem égett le végleg.

 

A szerelmes nőt, mint a cserepes virágot,

naponta öntöznöd kell - csak a kaktusz

bírja nélküled, de aki ilyet kap,

az hét évig nem fog megházasodni.

 

x          x          x

 

Mintha kölyökkutyát akarnál fényképezni,

folyton elmászkál az érzés,

magyarázhatsz neki, hogy ül, meg lábhoz,

parancsaid és a történések

között kétségkívül fellelhető

némi összefüggés, de semmiképp

nem tetszésed szerint.

 

x          x          x

 

Olyan vagy, szerelmem, mint egy szelet

friss, finom lazac vastagon lefosva.

Pucolgatlak, igyekszem lekaparni

rólad a híg trutymót, de valahogy

már nem igazán étvágygerjesztő így.

 

x          x          x

 

Olyan vagy, édes,

mint egy törött csont:

rosszul forrt össze,

de azért járóképes.

 

x          x          x

 

Sosem leszek már teljes nélküle:

összetartozunk, mint a nyúl két füle.

 

x          x          x

 

A szerelmes, mint a szaglóhám: kifárad,

megszokja szerelmese jelenlétét,

akár a virágbolti eladó

a virágillatot. Muszáj időnként

ki- és belépned, hogy megint megérezd.

Lufi

 

 

Ez megint csak egy léggömb-szerelem:

nem létem elidegeníthetetlen,

szerves, teremtő alapeleme,

csak súlytalan, színes játék, fölöttem

lebeg gyönyörűen, megráncigál,

már-már elemel, de tudom, hiába

kapaszkodnék bele, rögtön elejt,

csak látszat, hogy fölfele igyekezne,

engem sem tart meg, s nem tart sehová,

fölöttem lebeg; ráncigál, csak játék,

gyönyörű, de minek vinném haza,

leereszt úgyis, aszott gumióvszer,

engedd elengednem, amíg bírom.

 

 

 

Összhang

 

 

Szerelmünk egyik stabil oszlopa,

hogy mindenről ugyanaz jut eszünkbe:

Barcelonában például a bolt

befőtt-részlegén kialvatlanul,

tervszerűtlenül kóvályogva, bármi

vizuális apropó nélkül is

egyszerre szólalunk meg, hogy hol az

- amúgy hetek óta nem említett -

argentín marhakonzerv; s képesek

vagyunk akár egy húsipari termék

valószínűtlenül harmonikus

gondolatán a gondolák között

ellágyulni, és sietünk haza

mindent berakni a helyére, hisz

a jó házasság másik oszlopa,

hogy nekünk is, akárcsak Mórickának,

mindenről ugyanaz jut az eszünkbe.

 

 

 

Tévedés

 

 

Szobafikusznak szerződtettük egymást,

s csak idővel derült ki, hogy platán,

hagytalak nőni, s lassan szétfeszítesz,

mint a növény a cserepét, ha még

sokáig várok, szétesem, s ha csak

egy darabig, akkor, mikor kihúzlak,

veled pusztul a teljes aljnövényzet,

úgy átszőtték hajszálgyökereid

életem talaját, nem marad más utánad,

mint erdő sűrűjén a kopár tisztás.

 

 

 

Megjelent a 2011/1-es Bárkában.

 

 

---