Prózák
„Szótlanul néztem, amint megdöbbentően alacsony százalékértékeket jegyez egy űrlapra. Közben azért önkéntelenül is elégtételt éreztem. Tényleg ott kezdődhet a matematika, ahol csődöt mond a képzelet.”...
„Meglátta a nyájat, messze jobboldalt, ahogy a napsütötte hegyoldalba kapaszkodva legelt, meg a fiút, ahogy mögöttük baktatott. Aztán meglátta Ursut, akinek vicsorgó mosolya szinte már hiányzott....
„Tíz év telt el azóta, ezalatt egyszer találkoztam vele személyesen, egy könyvfesztiválon. Épp követtem valakit, akinek halaszthatatlan dolga volt, ezért kezet rázás után biccentettünk, szervusz,...
„Több lányba is szerelmes vagyok a kiscsoportból. Elmondom otthon, hány feleségem lesz, látom, hogy nem veszik komolyan. Ráveszem a haverokat, hogy másszunk fel a fára, köpjünk tócsát. Van némi...
„Ilyen szeretnék lenni. Ilyen perzselő és ellenállhatatlanul előretörő. És ilyen nyomot kéne hagynom. Beépülni. Rejtőzni, és úgy kerülni egyszerre csak legelölre.” Térey János regényrészlete a...
„Hetente háromszor jártam hozzá a Nádor utcába. A ’molett Judit’ lakott ott akkoriban. Így neveztem. Nem mondom, hogy nem szerettem, inkább azt, hogy az elejétől kezdve a szex volt a legerősebb a...
„Messziről úgy tűnt, hogy apa és fia jól kijönnek egymással, de ahogy egyre több időt töltöttem velük, kiderült, hogy épp ellenkezőleg: mintha két ellenséget zártak volna össze.” Kötter Tamás...
„Csak beleérző képesség kell hozzá. Meg józan paraszti ész. E kettő együtt sokmindenhez elég.” Molnár Vilmos prózái a Bárkából.
„Rápillantok, s megállapítom, hogy a növényt megtámadta a filoxéra. Nejem magyarázta el előttem ennek a betegségnek a mibenlétét. Szomorú, hogy még összeveszni sem tudok vele istenigazából. Ahhoz is...
„Érthető, hogy nem bírtam kiverni fejemből a látottakat, sem a lovat, ami erősen sötétlett a periférián, sem a vendéget, aki attól, hogy távolodott, mégsem távolodott, lopózva közeledett felém,...
