Kürti László
telefontéma
újabban nem veszem fel a telefont.
törött gombok vannak a zsebemben.
hívogathatsz, nem lehet belőle gond,
egyszer majd, véletlen, nem engem.
eldöntöttem: ma mindent csak mesélek.
ha számon kérnél: végighallgatom.
nincs vallomás bennem, de bármit meg-
ígérek, nem lesz betartani alkalom.
újabban vissza-visszahívogatlak.
eljátszom, hogy éppen szaggat a vonal.
átadlak csendemnek, süket gondolatnak,
s elveszítelek, hogy legyen semmi baj.
felnőttvers
átváltoztam a szomorúságoddá.
a testedre csak ritkán gondolok.
belekezdenék, ha hagynád,
eldicsekednék, hogy éppen jól vagyok.
dúdolj bele a vallomásaimba,
de ne kérdezd, tetszik-e még a csípőd
vagy a szád. úgy szoktam, amikor
fürdeni kezdesz, benyitok hozzád --
melledig ér az est, a testi vallomás.
ami fáj bennem, azt elhanyagolom.
kár, hogy a testeddel tudsz
csak igazán szeretni.
beletörődünk szilánkos éjszakákba,
magamból újra összehordalak.
hogy álmainkat jóvá,
mindent jóvátehessünk: ránk oltja
tompa fényét a félkaréjú nap.
testköltés
ha leiszod magad, már erős hittel tudsz
gyűlölni engem. munkanapokon sírsz,
hogy nem bírod tovább nélkülem.
az ünnepek válogatott kegyetlenségek,
mondod. hatalmas ciklusok hullámozzák
be az életünket. hiába minden ön- és
énpusztítás, magzati állapotban lebegsz.
feszes burok a szerelem. köldökzsinórod
ez a sor, tegnapi mondat, karácsonyi
sültek melege. napok óta magyarázom,
hogy nem tudsz elveszni bennem,
de ne bántson, hogy csakis eltévedve
szerethetlek téged igazán. bolyongj, szólongass,
kérdezősködj utánam, tőlem és bármikor.
válaszolgatok vissza a szárnyas tüdőkkel.
csattognak feléd szívbarlangok billentyűi.
hitegetlek vérkörökkel, zárt rendszerekkel
tartalak melegen, tisztán, örök tavaszomban.
nincsenek szent ügyek kívülem,
nincsenek ürügyek, programok, udvarlók.
magad vagy rügyezni bennem. nevessenek
az egynyári szerelmesek. vessenek meg
anyák, tekintélyes apák és bús fivérek.
tökéletlen azonosságunkból csakis úgy
menekülsz, ha engedlek örökre eltévedni.
Megjelent a 2011/4-es Bárkában.