Versek

 

 

becsyfejl11

 

Becsy András

 

A hetedik

 

 

Álmomban kísértett Tamara,

ő volt a szerelem szamara,

agyilag hibádzott,

nem szólt, csak zott,

amikor rám cuppant a fara.



Állatidomár volt a Sára,

azt mondta, csináljuk, akár a

kutyák a rakparton,

nem volt nála pardon,

hátizsákként húzott magára.



Majd jött a Négy Mancs-tól Agáta,

a biológia barátja,

mint libát, úgy tömött

két akció között

fent és lent felváltva magába.



„Kiváló Dolgozó" volt Ivett,

tárcámból mit lehetett, kivett,

mit mondjak, rászolgált,

itt volt vagy fél órát,

de az tán két hetet is kitett.



Zárdából szökött el Johanna,

a hírnévért tűzbe rohanna,

mondta, leápolna,

hogyha a kápolna

falán őt zengné egy hozsanna.


 


Hatodik ágyasom Franciska,

a kis liliputi artista,

bár nőtt csak apróra,

megérte a próba,

mutatványból nagy volt a lista.



Irodalmi igénnyel Klára

fülébe súgtam: kéne mára,

vállat volt, úgy mondta,

ez nem az ő gondja,

s hogy: „ A hetedik te magad légy!"

 

 

 

Megjelent a Bárka 2009/4. számában

 

 


Főlap

 

 

 

2009. augusztus 18.
Szakács István Péter tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Halász Margit: GyapotrózsaKiss Bálint Béla: Sósleves
Simon Bettina: A búcsúzás szimbóluma AdynálMolnár Lajos verseiGyukics Gábor verseiDimény-Haszmann Árpád versei
Oberczián Géza: IzlandLackfi János: Esteli vérbeborulásCsak a tűzzel vigyázzon, Drágám!Háy János: Hogyan születik egy novella
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg