Olvasónapló

 

Cserna-S__mmi.jpg 

 

Décsy Eszter

 

Ördögi eastern

 

A napokban a Jurányi Házban állítja színpadra a K2 társulata Cserna-Szabó András legutóbbi regényét, a Sömmi.-t. A regényt még megjelenésekor olvastam, a darab kapcsán azonban érdemes feleleveníteni ezt az ízig-vérig betyársztorit.

A Tarantino filmplakátjait idéző borító egy kisregényt („kisrománt”) rejt. A történet elbeszélője Veszelka Imre, „a legszöbb paraszt”, Rózsa Sándor betyártársa, aki hétéves koráig nem volt hajlandó megszólalni, aztán amikor kimondta az első szót, azt hitték, beszédhibás, mert például a sömmit semminek ejtette. Az egyszerű eszű, jól megtermett Imrének van egy nyeszlett, de okos ikerbátyja, akit jószáglopással vádolnak, majd a pandúrok le is puffantják. Öccse megöli a perzekutorokat, amiért bujdosnia kell, így találkozik össze a felfelé pöndörödő bajszú Rózsa Sándorral. Veszelka Imre meséli el nekünk a hírhedt betyár népmesékbe illő születésének történetét: maga az Ördög jött el a burokban született gyerek lelkéért, de apja a kútba hajította a patást, aki ezért elátkozta a csecsemőt. Együtt bujdosnak és betyárkodnak, mígnem Rózsa eladja a lelkét az Ördögnek – sorsuk pedig megpecsételődik.

A regény hosszú, oldalakon átívelő bekezdésekkel dolgozik, de a krasznahorkaisan hömpölygő folyamok helyett inkább lendületes, ritmusos mondatokból áll össze, kifejezetten élvezetes olvasmány. Olyan hangulata van, mintha valaki egy csárdában, néhány korsó savanya bortól megeredt nyelvvel mesélné a történetet. Hangulatteremtésben Cserna-Szabó kiváló, már az első oldalakon az 1800-as évek alföldi paraszti világában éreztem magam, főként a párbeszédes részek ízes csongrádi tájszólása miatt. A két főhős, Rózsa és Veszelka karaktere van a legjobban kidolgozva, a többi szereplő inkább csak díszlet. A történet tarantinósan izgalmas, westernes-easternes hangulattal, sűrűn tűzdelt magyaros népmesei elemekkel és sok-sok humorral. A meseiek mellett néhány pop-kult elem is belekerült a regénybe: az  ördög megszállja Rózsa Sándort, aki vörösen villogó szemmel issza a vért, mint valami jó vámpír-sztoriban; vagy a Robin Hoodként igazságosztó betyár figurája, aki a gazdagoktól rabol, és védelmezi a szegényeket. Akadnak még sikamlósabb részek is, Veszelka Alföld-szerte híres rózsás fejű botját ugyanis sűrűn megkívánják az asszonyok. De a szerző gasztronómia iránt érzett vonzalma (lásd pl. Ede a levesben című, Fehér Bélával közösen jegyzett könyvét) is előkerül a regényben, ahogy ízesen ír az elfogyasztott ételekről is. Egyedül a kötet epilógusa nem tetszett a Szomszédokba illő konklúziókkal, túl könnyű megoldás a történet kerek lezárása helyett.

Az epilógus ellenére nagyon élvezhető regény a Sömmi., mindenkinek be fog találni, főleg ha könnyedebb, mégis okos olvasmányt keres az ember.

 

Cserna-Szabó András: Sömmi., Magvető, 2015.


Főoldal

2017. május 15.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Szita Szilvia verseiÁrmos Lóránd verseiFecske Csaba verseiNagy Zsuka versei
Prózák
Ferdinandy György: PortréfilmOravecz Imre: ÓkontriSzakács István Péter: A lányBeck Tamás prózái
Kritikák
Háta mögött délPárkapcsolati kórképA kör teljes megismeréséhez szükséges „π”Latin világban - Géczi János: Törek
Esszék, tanulmányok
Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modellHalmai Tamás: A Gangesz rabbija
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA