Olvasónapló

 

 szvoren_orszag_legjobb.jpg

 

Artzt Tímea

Nem értem a csakot

 

Állítólag csak képzelődünk. De én nem értem a csakot.
(Sz.E.: A Høy Trane-fúrótorony)

 

Szikár alak takarja el szemeit Szvoren Edina Az ország legjobb hóhéra című novelláskötetének borítóján, ám a homlokot barázdáló fájdalom, a szemgödrök sötétje mégis átüt a faerezeten. Az Önarckép alkotója Szvoren László, az írónő édesapja. A huszonkilenc mikrotörténet középpontjában egymástól elidegenedett, diszfunkcionális kapcsolatban élő családtagok állnak. A feszültségek befonják a szereplőket, akik reflektálnak helyzetükre, de nem látják értelmét a lázadásnak, szeretteikkel való összeütközésnek. A félelem, a kiszolgáltatottság, a lassú beletörődés és szeretetvágy gyomortájt remeg.

Szvoren Edina harmadik kötetének legfőbb erénye, hogy sokszínű én-elbeszéléseket alkot. Vannak felnőtt és gyermek narrátorai: „Amikor betöltöttem a tizennégyet, anya bekötötte sállal a szemem, és kikapcsolta a hallókészülékemet.” – A 864-es számú postaláda elbeszélője siketen és vakon utazik apjához, Olaszországba, míg anyja nyaralni megy. Egy kisfiú elidegenedve beszél apjáról, „Usakról, a tanárról”, aki nagyobb presztízsre tesz szert halottbúcsúztatók írásával, mint a tanítással (Anyánk teleszkópos élete). De hallgathatunk kisiskolás kórustagot (Miért nyerítenek a gyerekek) vagy barátnője zsarnoksága alatt élő kamaszfiút (Limanova tér, Dolgos ujjaid). A felnőtt elbeszélők sorát egy személyiségzavaros orvos (Oltás) nyitja; leszbikus nő (Csonka, jól sikerült), kitagadott írónő (Munkanevén ember), pedofilgyanús edző (Érezni valamit), próbababával élő lány (A. úr és A. kisasszony) folytatja a sort, melyből A Høy Trane-fúrótorony homoszexuális aktusba rettenő munkása kissé talán kilóg.

A nem túl karakteres címek nehezen idézik fel a novellák cselekményét. Csak az újraolvasás segít azonosítani Kionkáékat, akik eltiltják felnőtt fiúkat gyermeke anyjától, mert: „látó csak fajtalan gerjedelemmel szerethet vakot.” Dánékat, akiknél a szomszéd fiú anya-, szerető- és otthonpótlékra lel; hogy elmenekülhessen süketnéma anyja fogyatékossága elől. Makó és Jeruzsálem összerántásából születik Maruzsálem: egy testvérpár hétköznapjai Budapesten, míg a szülők Egerben élnek. A földrajzi távolság áthidalható lenne, ha az apa és az anya akarná. A kamaszlány bulimiás, bátyja csak bizonytalan, mindketten pályaválasztás előtt állnak, a kapcsolattartás médiuma az internet: „Mikor elbúcsúzunk a szkájpon, a húgom még hosszú percekig integet, pedig anya ujja már ott van az egéren.”

Robert Schumann zongorára írt Kinderszenen, azaz Gyermekjelenetek-ciklusáról kapta nevét a kötet hat darabja, de hogy mi a kapcsolat a zenemű és a novellák, illetve a ciklus egyes szövegei között, előttem feltáratlan maradt. Az Oltás iskolaorvosa feljegyzéseket irkál asszisztenseiről; a Tárnaszentelés bányatelepe egy nevelőintézet lehet, ahol a gyerekek a felnőttekhez képest szabadabban élnek. A Bonszájgyerekek növekedését mesterségesen gátolják, hogy szerethető kisbabák maradjanak, majd jön egy nővér, és a bonszájgyerek történetmesélővé lép. Keserű kórházi jelenetet ír le Anya kezének újabban fémes szaga van, két illedelmes kiscserkésszel, akikről kiderül, hogy a beteg gyermekei. A Fölszámolás tragédiák élősködőiről és áldozatairól szól. A hétfői lány kibontott, majd szorosra font hajával zárul a sorozat, melynek utolsó abszurd meséje a harkály elviselhetetlen kopogásával kezdődik, és töltényzörgéssel ér véget.

A kötet legjobb alkotásai: az anyaszerepben való feloldódást (Aloé vera), felszámolódást (Anyánk teleszkópos élete, Triffanné, kedves) mutatják be. Hangsúlyos téma a lecsúszás megjelenítése (Trifánné, kedves és a Kafarnaumi csoda, Megszégyenítő vonása az emlékezetnek, hogy mindenre vágyik, amit megőriz).  A gyermek utáni sóvárgás kitűnő novellapárja: Ida néni hegedűszín haja és Az ország legjobb hóhéra – két elbeszélője egy pár. Ezek képezhették volna kötetkompozíció keretét, középpontban az Aloé verával: melyben egy olimpikon beszél az anyaságról és sportkarrierje végéről: „Láttam, hogy a szőnyeg vastag, puha bundája a ringatás minden üteme után megpróbálja kirúgni magát, és a szálak elkezdenek kiegyenesedni, de a bölcsőtalp minduntalan letapossa őket. Megértettem, hogy a sportrelikviáknak ebben az új életben nincs többé helyük.”

Bár a szövegek nem tartanak egymással szoros kapcsolatot, kettesével-hármasával összekapcsolódnak egy-egy motívum (haj, cipőnyomok, üvegek) és létszimbólum által. A nejlonzsákba csomagoltság a lehetőségek felszámolódást, a szabadsághiányt jelképezi. Az önmagába visszatekeredő mérőszalag az élet kiszámíthatóságával szembeni tehetetlenségi erőt és a halált vetíti előre. A dobozba-zártság egy panellakás, egy házasság, egy látószög, s végső soron a Rend kereteit jelöli ki.

Szvoren Edina prózáját sűrítettség jellemzi. Kifejezésmódját felismerhetővé teszik szikár tagmondatai és az alárendelő kötőszavak elvonása. A hiány alakzataira épít. A részletek ábrázolásában precíz, nem értelmez. „Rájött, hogy minden doboz oldalára vághat egy ablakot, és akkor nem kell lebontani az építményt, ha keres valamit. Most már adventi csokinaptárakra hasonlítanak ezek az ő sniccerrel meglékelt dobozai.” (Kafarnaumi csoda) Szeme hideg objektív, pontos képkivágásokkal dolgozik, épp olyan, mintha CSAK leírna.

 

Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra. Magvető Kiadó, 2015.


Főoldal 

2015. augusztus 31.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái Szív Ernő tárcái
Versek
Dávid Péter versei Bánkövi Dorottya versei Filip Tamás verseiBoth Balázs versei
Prózák
Oravecz Imre: Feljegyzések naplemente közbenBogdán László: Utazás hazaHáy János : Az új nőDarvasi László: Az idő szaga
Kritikák
Mivé válhat a világunk, HA…Több irodalomtakarót a csupasz szenvedélyreVégtelen keresés - a Simon Péterről A test manifesztuma - a Pigmentről
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA