Hírek

 


 

 

 

Elhunyt Bárdos B. Arthur költő



Dortmundban (Németország) 88 éves korában, 2011. május 13-án elhunyt Bárdos B. Arthur költő, folyóirat-szerkesztő. Kolozsváron született 1923. január 3-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1944-ben zsidó származásúként munkásszolgálatos lett, majd 1944-1945 között Bergen-Belsenbe deportálták.

A háborút követően az Egység (1946-1948), majd az Utunk (1948-1958) című lapokat szerkesztette. 1951-ben szerepeltek versei a Bukarestben megjelent Ötven vers című antológiában. Az 1950-es években hamis vádak alapján letartóztatták, 12 évi börtönre ítélték. 1966-ban Bécsbe emigrált, ahol a Kurír című lapnál dolgozott. Magyar emigráns irodalmi lapokban (Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Bécsi Napló), valamint osztrák, francia sajtóorgánumokban publikált.

1986-ban nyugdíjba vonult, Dortmundba költözött, a lányához. A nyolcvanas évek végén egyre sűrűbben publikált erdélyi és magyarországi lapokban, így a Bárkában is: 1994. 1-2. 77 p: Szentendrei elégia.

Kötetei közül több Békéscsabán jelent meg.


Munkái:

Virrasztó szerelem (versek, Bukarest, 1955)

Csöndes leszámolás (versek, Dél-Kelet Kiadó Békéscsaba, 1989)

Száműzött esztendők (versek, Megyei Könyvtár Békéscsaba, 1990)

Határok határán (versek, Tevan Kiadó Békéscsaba, 1996)

Az el nem hangzott párbeszéd (versek, Tevan Kiadó Békéscsaba, 1998)

Télikék (versek, Móra Kiadó Budapest, 2001)

 


A jövő múltadban él

A valósághoz semmilyen közöd,

mert életed lassan elévül:
véletlen szülte határok között
végsőkig viszonyulsz, és végül
porrá puhul, ami fölépül,
a babilonhű felhőkarcoló.

Rövidzárlatok réme sündörög

koholmánygyártó koponyádban
a bonyolult jövőáramkörök
tekervényes gomolyra váltan
robbannak föl: káprázatos idők
a csődcsörömpölő halálban!

Jövőd, akár a szappanbuborék

elillan - emlékezetedbe...
A rezdülő múlt lehel rá, s a lég
szivárványlépcsőin lebegve
alá semmivé lappad lelke.
Könnyes szemmel sajnáltatod magad.

A földmagányba zárkózol: izeg-

mozog kiérlelt magjában az Isten,
fürösztik mélyre szivárgó vizek.
Gyökértelen, honnan merítsen
lúdbőrző léted valódi reményt
ha tőled függetlenül van, ha nincsen...


1996. október 19.



2011. május 17.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Markó Béla verseiFinta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb Mihály
Ecsédi Orsolya novelláiEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png