Megkérdeztük

 

 

 

nadasdy

 

 

Megkérdeztük Nádasdy Ádámot

 


Nádasdy Ádámnak új verseskötete jelent meg, Verejték van a szobrokon címmel. A válogatott és újabb verseit tartalmazó könyv a Magvető kiadónál jelent meg.  A költő, műfordító, nyelvésszel a Liszt Ferenc téren találkozom, épp a színházba tartott egy az ő fordításából készült darab utolsó előadására.


Verseidet olvasva, azt érzem, sokszor sóvárogsz valami után. Mi után vágyakozol ma is?

Az ember azt írja meg, amit 30 éve érez. A vágyaimban van valami testetlen, vágyakozom a boldogságra, ami persze túl egyszerűen hangzik. Mintha mindig úton volnék. Néha látszik, ami érdekes, de az sem utolsó, a kanyar mögötti dolgokra vágyni.

Egyszer már készült egy összevont köteted? Miért?

Az első kötetem idején (1984-ben) még nem ismertek. Kis példányszámban nyomták. A második kötetem, 1995-ben sokkal könnyebben volt kiadható, addigra sokan megismertek, és az első kötetet is sokan keresték, ezért összevontam a két kötet anyagát egy javított kiadásban.

Válogattál akkor is a régebbiek közül?

Igen, akkoriban még, hagytam ki verseket, de ennek nincs igazi jelentősége, talán ha három maradt ki.

Vannak prózáid is. Tervezel a versek és fordítások után esetleg egy prózakötetet is?

Nem, egyelőre csak 6-8 novellám van megírva, ezek meleg szerelmi novellák, amelyek nagyon konkrét életanyagon alapulnak, de bárki számra ismert problémákat írnak le. Egyszer, ha nagyon öreg leszek  befejezem.
A köteted fülszövege nagyon hasonlít az első kötetedére ,
A komolyabb versekére...

Igen, amikor most a fülszöveget írtam, azt a régit vettem elő, aktualizáltam, beleírtam pár dolgot, amit ma már vállalhatok. Az akkori kötet címlapján egyébként egy szép rajz látható, amit  Birkás Ákos testvérem rajzolt.

És mostani köteted elején kinek a képe van?

Donáth Péter, ő festőművész volt és díszlettervező. Ismertem és szerettem, de a címlapra tőlem függetlenül került, Pintér József tervező választotta.

Az elmúlt években sokat foglalkoztál fordításokkal? Kit fordítasz szívesen?

A Shakespeare-fordítások felkérésre készültek.  A Lear királyt épp most, május 15-én mutatták be Nyíregyházán Telihay Péter rendezésében. Ezen kívül nyolc további fordítás készült színházak felkérésre, amit két kötetben ki is adott a Magvető. (megjelentek: 2001-ben és 2007-ben)
A régebbi szerzők közt jobban érzem magam, Bernard Shaw-tól Oscar Wilde-ig sokat dolgoztam, foglalkoztam velük. A fordítások lecsapolják ám az embert. A fordításban sok verssort kell leírni, megírni és átgondolni. Kimerülhet az ember vers-zsebe.

Mennyi idő alatt készül egy Shakespeare-fordítás?

A tényleges munka fél év. Úgy vállalom el, hogy egy év múlva lesz a premier. Elsőként beleolvasok, ízlelgetem. Aztán beszerzem a kritikai kiadásokat, egy kockás papíron pedig ütemtervet készítek, az ideális penzumot követve. 

Mi áll hozzád közelebb: a fordítás vagy saját vers írása? Vannak olyan szerzők akik fordítani majdnem jobban szeretnek...

500 év múlva lehet, hogy olyan fordítóként jegyeznek a lexikonokban, aki közben színvonalas verseket is írt. Mert nem könnyű fordítani. Finoman kikeverni, hogy érezze a közönség, ez nem mai szöveg, mert nem az, de közben hozzájuk szóljon.  Például Az „Ó!" - felkiáltást, ma már nagyon óvatosan kell használni. Ma csak gúnyként lehet, nem pedig az őszinte érzelmek kifejezésére.

Hogy készült a Verejték van a szobrokon válogatott és újabb verseket tartalmazó kötet?

A kiadó megkeresett, adjuk ki a verseimet. Én egy válogatáskötetre gondoltam, de azt mondták, lehetnének benne új versek is. Tettem bele újakat, a régebbiekből pedig két privát barátom, egy idős hölgy és egy fiatal férfi segített válogatni. Amit mindketten ajánlottak az biztosan bekerült. De volt olyan, hogy egyikük ajánlotta, azért került be, vagy egyikük sem, de számomra fontos volt az adott vers. Egy válogatáskötetbe nem csak legjobb versek kerülnek be, hanem azok is, amikhez az ember kötődik.

Melyik a kedvenced a kötetből? Van ilyen? Melyikhez miért kötődsz?

A fiatalok című a számomra legkedvesebb. Van benne egy adag lemondás, nincs benne irigység, de közben - gondolom - érződik belőle, hogy milyen klasszak a fiatalok, hogy nélkülük nem lehet meglenni.

Miért ez lett a köteted címe?

A „Verejték van a szobrokon" egy verssorom, a Szobrok kertjében című versből. Szeretem azt csinálni, hogy egy vers címét, vagy egy sort teszek be címnek.

Írtál át verseket? Jellemző rád, hogy átírod és folyamatosan csiszolod a meglévő verseket.

A két válogató-segítőmet nem akartam megbántani, nem is volt ingerem átírni a mostani verseket. Tudatosan kerültek be szomorú és vidám versek, amitől az egész olyan lesz, mint én.

Mennyire hat a műveidre, írásaidra a nyelvész munkád?

Egy orvostól sem kérdezik meg, hogy miért ír regényt. Én sem vagyok állandóan nyelvész. Bár a nyelvész terepe a nyelv, én mégsem nyelvészként írom ki magamból szövegeket.

Elismert költő vagy, tanár és kiváló műfordító? Mit szeretnél még elérni?

A vágyakozás tart életben.

 

(Kozák Ignác Tibor)

 


2010. június 08.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Markó Béla verseiFinta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb Mihály
Tóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem volt
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png