Hírek
 Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6995378
|
|
(A fotót Weiner Sennyey Tibor készítette)
Gömöri Györgyöt kérdeztük utazásról, fordításokról és mucsaiságról
Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem nyugalmazott professzora. Az 1956-os forradalom idején bölcsészkari hallgató volt, lengyel-magyar szakon, az október 23-i tüntetés egyik szervezőjeként, majd az Egyetemi ifjúság című lap szerkesztőjeként részt vett a forradalomban. 1956 novemberében Ausztriába menekült, majd Angliában, az oxfordi egyetemen folytatta tanulmányait. Pályakezdőként Berkeleyben, a kaliforniai egyetemen tanított, majd a Harvard egyetemen kutatott. Tíznél több verseskötete jelent meg magyarul, kettő angolul és egy lengyelül - számos irodalomtörténeti és kritikai tanulmánya angolul és magyarul. 2006-ban a Versek Marinak című kétnyelvű verseskötete, amit feleségéhez írt, és egy évvel később egy válogatás Ez és nem más címmel. Legutóbbi kötete A száműzetés kertje "Újabb versek" alcímmel, Kaiser Ottó fotóival az idei Könyvfesztiválra jelent meg.
- Ön a verseiben is szeret utazni. Korszakokban is. Írt például úgy, mintha Kazinczy írna naplót, meg egy olyat, aminek az a címe, hogy Emil, azaz villámposta Zolának. Ez utóbbiból kiderül az is, hogy mitől zolás egy Zola-regény: attól, hogy „...az igazat próbálta megírni / mord bányászról kapzsi parasztról korrupt / politikusról lerántva róluk a szereppel / járó maszkot felfedve a csupasz / érdeket a haszon nyers vágyát az alantas érzelmeket..." Mi határozza meg, hogy verseiben mit választ témának?
- Többféle verset írok, van olyan, amelyik teljesen személyes élményből, vagy látványból indul, azt bontja ki, s van olyan, amit én "talált versnek" hívok, mert egy-egy történelmi személyiség, vagy író-költő monológja, pillanatnyi helyzetleírása. Az a Kazinczy-vers, amire hivatkozik, például bizonyos értelemben "átirat" Kazinczy fogság-naplójából. Vannak aztán térbeni utazások: legutóbbi kötetembe belevettem egy olyan, utazásokból fakadó ciklust, ahol görögöroszági vagy itáliai élményeimet mondom el. Tehát az "ihlet" szóval meghatározott versalkalom több forrásból fakadhat.
- A Versek Marinak című kétnyelvű kötetben Clive Wilmeren kívül Ön is fordított. Létezik-e saját használatú belső szabálya, amelyet műfordítói gyakorlatában követ?
- Verset egyedül csak magyarra szoktam fordítani. Az angolra fordított verseknél vagy Wilmerrel, vagy mással dolgozom együtt, pár Mari-vers fordításakor éppen magával a feleségemmel, Marival, hiszen az ő angolsága (10 éves korábban jött ki Angliába) idiomatikusabb és hitelesebb, mint az enyém. De ha rímes, vagy erősen ritmizált verset akarok fordítani angolra, azt csak egy angol költő segítségével tehetem, mert nem bízom eléggé az angol fülemben.
- Egy időben abban a házban lakott Cambridgeben, ahol Ted Hughes ifjú házasként Sylvia Plath-tal. Tudható, hogy Hughes vonzódott kultúránkhoz, 1956 tavaszán még arra is gondolt, hogy áttelepül Magyarországra. De ami az irodalmunk szempontjából érdekes, a hetvenes évek második felében kötetnyi Pilinszky-fordításával beemelte az angol irodalmi tudatba a Harmadnapon költőjét, és ő fordította le Juhász Ferenctől A szarvassá változott fiú című hosszúverset is. Önt milyen kapcsolat fűzte Ted Hugeshoz? Hogyan választotta ki, hogy miket fordít tőle?
- Hughes személyes ismerősöm volt, egyszer-kétszer levelet is váltottunk, persze mindig fordítás-ügyben. Lakonikus, többnyire rímtelen Pilinszky fordításai a hetvenes évek közepén születtek és akkor nagyon fontosak voltak - most már megérett arra az idő, hogy Pilinszky legjobb verseit formahűen fordítsuk angolra. (Ezt nemrégen megpróbáltuk Wilmerrel, pár esetben elég jól sikerült). Ami Hughes magyarítását illeti, én már évtizedekkel ezelőtt fordítottam tőle verset, de legjobban mégis a Birthday letters fogott meg, Hughes utolsó kötete, ami lényegében Sylvia Plathról és Hughesnak a vele való kapcsolatáról szól. Ennek a könyvnek a magyar kiadásában három verset forditottam, köztük az „Eltisley Avenue 55" címűt, ami történetesen 1970 és 1977 között az én cambridgei lakcímem is volt. Vagyis teljesen véletlenül ugyanazt a házat vettem meg 1970-ben, ahol Hughes és Plath 1956-ben egyideig laktak. (Lehet, hogy a háznak rossz volt az „aurája", mert aki benne lakott, az előbb-utóbb elvált a feleségétől, Hughes Plath-tól, én meg első, osztrák feleségemtől).
- Három évvel ezelőtt a Pont Kiadónál látott napvilágot Az én forradalmam című könyve, amelynek az az érdekessége, hogy nem utólagos memoár 1956-ról, hanem válogatás az elmúlt évtizedekben lapokban, rádióban publikált szövegeiből. Mennyire elégedett ezzel a gyűjteménnyel, és a fogadtatásával?
- Sajnos az ötvenhatos évfordulós könyvzuhatagban csak pár ember vette észre, hogy itt hiteles szöveget kapott - nem csak szemtanútól, hanem a forradalmi események aktív részvevőjétől olvashat írásokat, aki semmiféle napi politikai célra nem akarja felhasználni, amit a forradalomról gondol. Én magával a gyűjteménnyel elégedett vagyok, elmondtam benne, amit akartam, de igazából csak az 56-os intézeti Kozák Gyula és Grendel Lajos (a Mozgó Világ-ban) voltak azok, akiknek méltatásait, észrevételeit örömmel olvastam. Majd egyszer talán jó forrásmunka lesz ez a könyv a lelkiismeretes történészeknek.
- Nyelvtanárként, irodalomtörténészként a nyelvi formák elfogadhatóságáról egy cikk kapcsán úgy nyilatkozott, előnyben részesítené, ha a magyar nyelvben magyar szavakat, kifejezéseket használnánk, és nem vennénk át például olyanokat, mint a „klikkelj rá" és „website", mert ezek helyett jobb a „kattints rá" és a „honlap". Véleményével egyetértek, ám erről eszembe jut, például éppen az internet. Egyrészt megkönnyíti az életünket, másrészt beláthatatlan nyelvi, műfaji következményei vannak. Mi a véleménye erről?
- Hosszú távon az internet lehet, hogy megöli azt, ami a magyar nyelvet olyan kivételessé teszi Európában: a hosszú és rövid magánhangzókat. Rövid távon az angol kulcsszavak és újabb kifejezések özönét nehéz kivédeni - igaz, ma már egy fiatalnak, aki megtanul angolul, de szereti a magyar nyelvet, nincsen szüksége arra, hogy gépiesen átvegyen a magyar nyelv szellemével ellenkező kifejezéseket. Ebben nagy a felelőssége a hazai médiának, hisz néha a legolvasottabb lapok könnyedén használnak olyan angol szavakat, amikre igenis van jó magyar megfelelő. Nem látom be, hogy a "feeling" (vagy fíling?) például miért jobb, mint a "hangulat, érzés, beleérzés"? Attól még mucsai marad a mucsai ifjú, hogy "fílingezik".
- Az Irodalmi Jelen portálján található három verse, saját előadásában. Engem nagyon megragadtak: a Mandelstam száműzetésben, a BF huszárönkéntes levele Angliába 1915 májusában és a Szonáta. Ez utóbbiból idézek: „Lényeges ez a moderato", majd később: „Ez és nem más, amit korábban ígértem, ez és nem más. Mind győztesek vagyunk." Úgy érzem, üzenetértékű mondatok ezek, bár minden szó üzenet, pláne egy versben, de ez mégis lényeges, - Önnél lényeges ez a moderato. Jól látom?
- Örülök, hogy tetszettek a verseim - nemrégen a Duna TV készített rólam egy portréfilmet, abban is elhangzott néhány versem, amiket szeretek. Ami a Szonáta című verset illeti, azt többféleképpen interpretálták - hadd ne menjek bele itt az én magyarázatomba. A "moderato" lényeges ugyan, de néha a versbe "allegro" és "sostenuto" is kell, ha már a zenei kifejezéseknél maradunk. Mert a jó versnek még a huszonegyedik században is kell legyen olyan zenéje, amitől olvasója, vagy hallgatója azt versként éli meg. Lehet, hogy az én alap-műfajom a dal, s a líra nem más, mint érzelem és gondolat - dalban elbeszélve.
London, 2009 július 25-én
(Szepesi Dóra)
Főoldal
|
|
Frissek
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája