Hírek
 Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6995190
|
Szántó Magdolna
„Mint egy belső kép, a szív legmélyéről"
Acsai Roland: Hajnali kút
Acsai Roland Hajnali kútja a norvég táj rejtelmeibe kalauzolja olvasóját. A vékonyka kötet 27 verse három ciklusba rendeződik, amelyet a címadó vers vezet be.
Maguk a szövegek az út/utazás toposz köré szerveződnek. Az északi táj felfedezésével párhuzamosan egy belső utazás is megkezdődik, amelynek leginkább az önismeret a célja. Ezt támogatja meg a látványhoz kapcsolódó gnómikusság, bölcselet, amely leginkább jellemzi ezt a versbeszédet. Ebben a világban az úton levés ténye a fontos, bármennyire is meg-megszakítják ezt az utat a kisebb megállók. Egy-egy látvány válik meghatározóvá az úton lévők számára, akik sajátos viszonyban vannak a megjelenített tájjal.
Az ember-táj megjelenítését a három ciklus variálja. Hol az egyik, hol a másik kerül hangsúlyos pozícióba, hol a kettő összefonódása által jön létre valamiféle összhang, harmónia.
Már a címadó vers ezt az egymásba fonódó emberi-természeti világot mutatja fel, amelyben a kút mint sajátos gyermeki bölcsesség forrása jelenik meg: „Domb tetején, / Hullámzó, sárga füvek közt / Elrejtve / Van egy kis kút. // Kezeink, e furcsa, ötlábú / Lovak / Ott isznak minden / Hajnalban-- // Lányom feje búbján / A be nem nőtt kutacs." (Hajnali kút)
Az első ciklus (Nyírfa; halászsas) központi motívuma a víz, illetve a fjord, mely átível a kötet egészén, lévén, jellegzetessége ennek a megjelenített tájegységnek. Nem hagyományos értelemben vett tájleíró versek ezek a darabok, sokkal inkább élménylíraként foghatók fel, ahol is a beszélő sajátos látásmódjának köszönhetően a természet különös metamorfózison megy keresztül. A látvány, az mindig olyan, mintha hasonlítana valamire. A nyírfa a halászsasra (Nyírfa; halászsas), a fjord vizét felkorbácsoló szél angyalfigurára (Szélangyal), a sziklák trollokra (Tollas mérleg), a versbeszélő a halászó madárra (Hidegvérű sziklák), a kavicsok a jósláshoz használt rúnakövekre, a hegy pedig az isteni szférát idézi (Wittgenstein háza Skjoldenben). Ez a különös átváltozás-visszaváltozás mindig valamilyen bölcs megállapítást von maga után, ami arra enged következtetni, hogy a versbeszélő megértett valamit az útja során látottak kapcsán. A lírai én helyzete sem egyértelmű. Az élménylírának megfelelően az utazás folyamatába pozícionálja önmagát, feleségét, kislányát, de ugyanakkor, kívülállóként is megjeleníti saját magát, reflexióit, s ezáltal az objektív lírához is közelít ez a fajta versvilág.
A kötet második ciklusa (A Dale-templom bálnája) az elsőhöz képest már nem a különböző élőlények hasonlósági asszociációit, sokkal inkább az úton lévők személyét, gondolatait, cselekedeteit állítja a középpontba. A természet, a táj elemei sokkal inkább hozzájuk kötődnek. A víz, a fjord, a gleccsertó, a tenger itt is motivikusan van jelen, és mindig valamilyen bölcs megállapítás kapcsolódik hozzá. Az apa, anya, gyerek természet iránti csodálata, megörökítési vágya szintén az „olyan, mintha" életérzést erősíti fel a versbeszélőben: „Ott, hunyorogva, apa, anya, gyerek, / Mintha nem is mi fényképeznénk, // Hanem bennünket örökítene meg / Valaki. Családi fotó, vízeséssel." (A bálna)
A reflexív magatartás tetten éri a pillanatnyi szépséget is, ami aztán képként rögzül a szemlélő tudatában. Ahogyan a bébi bálna a fjord türkizéből, ugyanúgy sejlenek fel életigazságok is egy-egy pillanatra az avatott szem számára: „Mint egy belső kép, a szív legmélyéről, / Vagy még mélyebbről, / Mert a fjord mélyebb a szívnél." (A bálna) Másutt a víz/tenger a születés misztériumát idézi fel a beszélőben (Két tenger), vagy éppen az idő (Gleccsertó; Jostedalsrypa), illetve a tér relativitása kötődik hozzá (Wittgenstein naplójából).
A záró ciklus (A teljes kör) az ember és természet szimbiózisát hangsúlyozza mint a teljesség, a tökéletesség (kör) jelképét: „És tudtam, hogy a szivárvány nem ér véget / A sziklánál, a víznél, folytatódik bennünk is, // A föld alatt is / ... és teljes kört fut." (A teljes kör)
A tájhoz kapcsolódó vagy abból kiinduló gondolatfolyam szintén meghatározója ennek a résznek is. Hol a visszaemlékezés/emlékfelidézés kapcsolódik a látványhoz (Kék lovak; Jostedalen-folyó), hol az eligazodás terepévé válik a táj (Sorsvonal), vagy éppenséggel a festővásznon születik meg a természet és az ember kettőse (Rokonok). S ha éppenséggel nem kerül megjelenítésre a táj, akkor lesz valami (például egy fenyőszappan), ami azt idézi: „Amikor mosogatás közben / Megszagolom, // Mintha benyitnék / Az erdő szobájába, // Amit a hó tisztára meszelt." (Fenyőszappan). Máskor a megszemélyesített táj válik „az emlékek denevéreivé" (Fagy).
Az irányok játékát is érdemes megfigyelni ebben a szövegvilágban. Ezek ugyanis, relativizálják, átstrukturálják, újragondolásra késztetik a megszokott látás- és gondolkodásmódot. Ez fakadhat a felnőttektől eltérő gyermeki látásmódból („»Ami nekünk fenséges, Zsófinak / Természetes«", Tollas mérleg), a fizikai jelenségből („A tóban tükröződő vízesések / Kitartóan zuhognak az ég felé.", Wittgenstein naplójából), egy templom mennyezetére festett világból („Felettünk bálna úszik, / és a föld alatt eltemetett csónakok.", A Dale-templom bálnája), a nézőpont puszta megfordításából („A legelőről / Fűszálak hullnak az ég felé, // Fordított eső //...szarvas / Emeli fel fejét. / Szarvai megszarusodott, // Inverz villámok: / Belecsapnak az égbe.", Föld és ég). Ez a játék olykor az identitástudathoz, önmegismeréshez is kapcsolható (Rokonok, Én vagyok a tó, Olajkép.)
Wittgenstein figurája, bölcselete többször is megidéződik. Tudjuk, hogy a filozófus egy rövid időt a norvégiai Skjoldenban töltött, hogy zavartalanul elmélkedjen. Ez a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés. S mindez ugyanolyan természetességgel következik be, mint amilyennel az egész utazás történik. Valami tehát végérvényesen lezárul, hogy egy újabb állomáshoz, életszakaszhoz érkezzen meg az utazó. A megérkezésnél, akárcsak az indulásnál ott van mindhárom ember, s bár feltételezhetjük, hogy nem ugyanazokkal a tapasztalatokkal, de mégiscsak együtt járták végig ezt az utat: „A falu egyre csak hátrál, / Végül észre sem vesszük: // Megérkeztünk." (Úton Björk felé)
Megjelent a 2012/1-es Bárkában.
|
|
Frissek
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája