Helyszíni tudósítások

 

konyvek.JPG 

 

Borbiró Aletta

 

Emlékezés a Magyar Könyvkiadók Napján

 

2017-ben rendezte meg először a Magyar Könyvkiadók Napját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. Az idei, harmadik esemény már nem egy-, hanem kétnapos programmal várta az érdeklődőket október első két napján. Tapasztalatom szerint évről évre egyre többen fordulnak meg a beszélgetéseken, és ezzel együtt a hangulat is egyre jobb és felszabadultabb, hiszen nem csak kötetbemutatók várják a hallgatókat, hanem több kiadó is képviselteti magát egy-egy standdal az egyetem folyosóján.

 

Gyenge_NemesR__ka.JPG
Gyenge Zoltán megnyitó beszéde

 

Ahogy az első nap megnyitóján elhangzott a kar dékánjától, Gyenge Zoltántól a Könyvkiadók Napja eredeti célja az volt, hogy a Könyvhét programját egy napba sűrítve a szegedi egyetem falai közé is bevigyék. Ez a törekvés idén tematikus beszélgetések köré szerveződött. Az elmúlt évben több fájdalmas haláleset és hír érte a kulturális életet, így a programok középpontjában az emlékezés állt, amely – ahogyan Gyenge is hangsúlyozta – segíti az események újra jelenvalóvá tételét. A beszélgetéseket hallgatva számomra nem csak ez vált a rendezvény súlypontjává, hanem az ezzel együtt járó veszteségek is. A legnyomatékosabban talán a Heller Ágnesről szóló megemlékezésben bukkant fel együttesen a veszteség és az emlékezés, de hasonló kérdések merültek fel a L’Harmattan Kiadó programján, amely a filozófussal bár nem egy évben, de egy napon elhunyt Tengelyi Lászlóra tekintett vissza. Mindkét beszélgetés hangsúlyossá tette, hogy nem csupán egy-egy tudóst vesztettünk el, hanem példaképeket, ideálokat, akikhez nehéz felnőni.

Térey Jánosra Peer Krisztián és Szilasi László gondolt vissza, akiknek különböző személyisége és mentalitása jól kiegészítette egymást, hiszen Térey más-más oldalairól beszéltek az érdeklődőknek. Többször is szóba hozták az életmű és a szerző tragédiájának lehetséges kapcsolódási pontjait, illetve ők maguk is reflektáltak arra, hogy utólagosan vetítik vissza Térey halálának körülményeit a szövegeire.

A Tandori Dezsőhöz fűződő emlékekről, személyes és szakmai viszonyról Tóth Ákos kérdezte Fried Istvánt és Marno Jánost. Mindketten szót ejtettek a költő hatásáról, versesköteteiről és prózai műveiről is.

A Bori Imréhez címzett levelekből megjelent kötet (A címzett: Bori Imre) apropóján Ilia Mihály és Ózer Ágnes válaszoltak Berényi Emőke kérdéseire. Nem csak Bori alakjára, hanem az Iliával folytatott levelezésekre is visszatekintettek; hogyan bontotta fel azokat a hatóság, hogyan próbálták a cenzúrát megkerülve eljuttatni egymáshoz.

 

Ilia.JPG
Ilia Mihály, Berényi Emőke és Ózer Ágnes

 

Nem csak az elhunyt alkotókról szóló beszélgetések kötődtek az emlékezéshez, hanem esszé- és verseskötetekkel kapcsolatban is újra-újra visszatért a téma. Mikola Gyöngyi Szajbély Mihályt kérdezte új, hamarosan megjelenő Csáth-monográfiájáról, így szó esett Szajbély korábbi munkájáról – amelyben szintén a szerző munkásságára fókuszált –, valamint a Csáth-recepció alakulásáról is.

 

Szajbely_Nemes_Reka.JPG
Szajbély Mihály és Mikola Gyöngyi

 

Szabó Gábor Történeteink vége című kötetéről Melhardt Gergő kérdezte az irodalmárt. A beszélgetésük középpontjában a kötet által is tematizált emlékezés(politika) állt.

Marno Jánossal Tóth Ákos és Orcsik Roland beszélgetett a költő poétikájáról, illetve a számára fontos irodalmi hatásokról. Marno mesélt költői indulásáról, illetve a gyakran humorral átitatott visszaemlékezései által megteremtette azokat a párhuzamokat és hálózatot, amelyekből láthatóvá vált, hogy az írás során kik és milyen események hatottak rá. A költő újra és újra visszakanyarodott a jelenbe, és gyakran reflektált kortársaira vagy akár a Telep Csoportra.

 

 

marno_orcsik.JPGMarno János, Tóth Ákos, Orcsik Roland

 

Az első nap programjait Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényéről szóló beszélgetés zárta. A szerzővel Virág Zoltán beszélgetett a kötetről, illetve az ezzel kapcsolatban felmerülő Közép-Európáról, nemzetekről és a délszláv háború általa tapasztalt hatásairól. Végel remek humorral és izgalmas példákkal mesélt benyomásairól, illetve a felvetődött témákhoz kapcsolódó nézőpontjáról.

 

V__gel1_Kovacs_Kriszta.jpg
Virág Zoltán és Végel László
(Kovács Krisztina fotója)

 

A második nap programja kevesebb beszélgetést tartalmazott, viszont nem voltak kevésbé érdekesek. Hódosy Annamária kérdezte Sághy Miklóst a Kalligramnál idén megjelent kötetéről, Az irodalomra közelítő kameráról. Az esemény során röviden megismerkedhettünk a kötet felépítésével, illetve az általa vizsgált kérdésekkel is, melynek középpontjában az irodalmi művek filmes adaptációja áll. Sághy beszélt az általánosabb elméleti keretről, illetve szóba került a nyolc esettanulmány is, amelyek az adaptáció kérdését más-más szemszögből tematizálják.

Sághy bemutatója után Hévizi Ottót A Liget, a Sétány, a Csarnok és a Kert – A filozófia színterei Czeglédi András kérdezte a kötet szerkezetéről, a filozófiai hagyományhoz való viszonyáról, illetve a Szegedhez fűződő emlékeiről. Mivel a beszélgetésen Hévizi több ismerőse is jelen volt a szegedi egyetemista éveiből, így a beszélgetés egy része jó hangulatú múltidézésbe fordult.

A programsorozat zárása előtt két hagyományosnak tekinthető eseményre került sor a délután folyamán, amelyek Esterházy Péter emlékére kezdtek szerveződni. Az egyik az Írók – Filozófusok futballmeccs, a másik pedig az Írók – Filozófusok felolvasóest, amelyeket idén negyedszer rendeztek meg.

Az utolsó beszélgetés során Mesterházi Mónikát Evidenciák. Esszék versekről című kötetéről Szabó Gábor kérdezte a szövegek hangvételéről, témájáról, illetve szóba kerültek Mesterházi saját költeményei is.

 

A képeket Nemes Réka készítette.


Főoldal

2019. október 07.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA