Szepesi Dóra
„A szél néha eláll, aztán megint elkezd fújni, – de mitől?”
Videobejátszással kezdődött a legújabb Egressy regény, a Százezer eperfa bemutatója az Alexandra Kávézóban. A trailerből megtudhattuk, hogy a furcsa nevű szereplőket és a Kárpát-medencét megtámadja egy szokatlan természeti jelenség, egy szűnni nem akaró szélcsönd.
A tévében meghirdetik a szélcsöndet
M. Nagy Miklós, az Európa Kiadó igazgatója, az est kezdetén felvázolja, hogy Egressy körül mostanában egyáltalán nincs szélcsönd: megjelent egy majdnem regény elbeszéléskötete, a Majd kiszellőztetsz, összeállt két-három koncert erejéig a 90-es évek legendás rockegyüttese, a Sztriptíz, amelynek dobosa, énekese. Megnyert egy drámaíróversenyt, megjelentek versei az És-ben, és most van a Portugál jubileumi előadása a Katona József Színházban. A tizenhét éve írt darab DVD-n is megjelent. Egressy az eseményeknek nagyon örül, de mindennel csak addig foglalkozik, amíg lecseng; amikor a novelláskötete megjelent, már az új regényen gondolkodott. Sok műfajú író, első verseskötete után jöttek a színdarabok, majd a prózák. Drámáit sok országban játsszák. Hogyan is lesz a világhírű drámaíróból prózaíró? Szerinte egyik műfaj sem előbbre való vagy fontosabb a másiknál, se könnyebb, se nehezebb írni. Az Eötvös Gimnáziumban először prózát publikált az Eötvös Diák című újságban. Szabolcs János, régi kedves magyartanára – aki eljött a mostani könyvbemutatóra is –, közölte az első írásait. 16 évesen két-három novellát írt, majd három évtizedig alig. Színdarabíró lett, eszébe sem jutott más műnem. Aztán, amikor a próza egy felkérés nyomán előjött, megszerette. A novellához képest a regény még egy kapu-kinyílás, élvezi nagyon. Nem tervez előre, a mondanivaló keres magának formát.
M. Nagy Miklós
Mint mindig, ebben a regényében is különleges nevű figurák szerepelnek, például Aszfalt Harlekin, Latin Orsolya… Az alakok általában a névvel együtt születnek. Ellenpéldának elmesélte, hogy a Portugálban a kocsmáros lány főszereplőjének az akkor ötéves fia – aki szintén eljött a bemutatóra –, volt a keresztapja. Megkérdezte tőle, ha lenne egy aranyos kiskutyája, hogy nevezné, ő azonnal rámondta: Masni. Így lett a kocsmáros lány Masni. Az érdekes névadások adott esetben valóságos nevek, ebben a regényben Ring Juli például létező személy. Aszfalt Harlekin pedig? Reviczky Gyula, akiről az első színdarabját írta, újságíróként is dolgozott és kétféle álnéven írta alá a cikkeit: az egyik Aszfalt volt, a másik Harlekin. A festőnő Latin Orsolyánál az Orsolyához keresett valamilyen népnevet, de mert a Svájci vagy Ecuadori irreális lenne, a jól hangzó Latin mellett döntött. A címadással is szeret szórakozni, a novellásköteteknél (például Most érsz mellé) a szövegből szókapcsolatot emelt ki, fontos volt mások véleménye is. A Százezer eperfa speciális helyzet, a cím előbb volt meg, mint a regény. Előző regényében szerepel ez a szókapcsolat, és már akkor arra gondolt, hogy kiváló cím lenne, csak fogalma sem volt, hogy mihez. Amikor eldöntötte, miről fog szólni ez a regény és utánanézett meteorológiai meg földrajzi érdekességeknek, beleütközött egy híres eperfába, ami a Margit-szigeten van, és megmagyarázhatatlan módon túlélte a 1838-as árvizet, miközben sokkal erősebb fák elpusztultak. Ilyen profán módon született meg a terv, amihez már csak a regényt kellett megírni. El is látogatott az eperfához, és letépett egy levelet, ami egészen mostanáig tartotta magát, egyébként a könyvben is van egy levélgyűjtő, aki préselt leveleket tart üveg alatt, de ő nem a szerző. A szereplőivel vigyáznia kell, nagyon ne szeresse meg őket, akárcsak egy orvos szereplője a betegeit. A figurák ugyanis elkezdik magukat tovább írni, új utakat találnak maguknak, az író pedig részint írja, részint figyeli őket. M. Nagy Miklóst az is érdekelte, hogy van-e jegyzetfüzete, amibe írogatja a motívumokat. Modern író a telefonjába jegyzetel, már csak azért is, mert a saját kézírását nem tudja elolvasni. Mondatokat, szituációkat, ötleteket fölír, amiket vagy felhasznál, vagy nem. Része ez a figurateremtésnek, de alapvetően nem a mondataikat, hanem a személyiségüket találja ki. Egressy bevallotta, könnyen felejt. A regény írása közben elutazott két hétre, és visszatérve el kellett olvasni, hol tart, hogy ne írjon le kétszer valamit. A minap elolvasta a Piszkos Fred, a kapitány című Rejtő-könyvet. (Egyik gyermekének javasolta rosszkedv ellen, de megörült saját ötletének, és elolvasta ő is.) Rejtő átolvasás nélkül adta le műveit. Ez hiba, mert Piszkos Frednek például ellopják a pisztolyát és a kését, majd másfél oldallal később előkapja a kését… Egy figyelmetlenséget ő is elkövetett, amit Elekes Dóra szerkesztő észrevett, ezért nagyon hálás: Latin Ferencné fiatalkoráról van szó, és nem sokkal később azt írta, hogy eszébe jut a lánya esküvője. Óriási hiba lett volna, ha a „lánya” szót nem szúrja ki a szerkesztő. (A megújult Európa honlapján olvasható Elekes Dóra blogbejegyzése arról, milyen volt Egressy Zoltánnal együtt dolgozni: http://www.europakiado.hu/blog/zombik-es-eperfak )
A szerző: Egressy Zoltán
Mennyiben politikai szatíra a regény? Erre a témára a második trailer vetítése után tértek rá. „A szélcsend kiindulópontja és epicentruma tudvalevően a magyar főváros.” – mondja be a regénybeli tévéhíradó. Hogy lehet ez? Egressy alaposan tájékozódott, kényszeresen szeret minél többet tudni arról a területről, amiről ír. A lényeg, hogy teljes szélcsend nem létezik. A szél néha eláll, és akkor megint elkezd fújni, de mitől? Ezt szakemberek sem tudták neki megmondani. A szél az egyetlen rejtélyes természeti jelenség, annyira misztikus, hogy a gondolattal el lehet játszani. Akkor már csak azt kellett megtudnia, mi történne, ha a Kárpát-medencében nem lenne szél. Hogyan erősödne fel a szmog, hogyan száradnának ki a folyók, hogy alakulnának a társadalmi, politikai következményei: pánik, teljes ellehetetlenülés, katasztrófahelyzet. Nem akart katasztrófaregényt írni, politikai pamfletet sem; úgy alakult, hogy ez kikerülhetetlen volt, hiszen ha feltételezzük, hogy a szél nem kezdene el fújni, akkor valami mesterséges beavatkozásra volna szükség. M. Nagy szerint bármelyik másik író azt mondaná: Próbáltam találni egy jó szituációt ahhoz, hogy a mai magyar társadalom abszurditását egy kemény szatírában ábrázolhassam, ehhez kitaláltam ezt a szélcsönd-dolgot, Egressy meg pont a fordítottját mondja, hogy muszáj volt beletenni egy kis politikát is. Az író nem szerette volna, ha ez a regény csak erről a hat emberről szólna. Egy kicsit elemelt történet, utópia a jelenből, ahogy Elekes Dóra fogalmazta. Konkrétan jelenkori magyarországi történet, azzal a kis hibával, hogy ilyen nem történhet, de történhetne, tegyük fel, de azért nem akarja, hogy ez ennyire 2014-hez tapadjon, ezeken túlmutató dolgokról is szól. Például arról, hogy az emberek hogy viselkedjenek ebben a helyzetben. A térség országai egymásra lennének utalva, összeülnének a szakemberek, és megszólalnának a politikusok is, a „szélcsöndharc” meghirdetődne. Lehet, hogy szelíd reakció ez az irónia arra, ami történik napjainkban, de neki ez a nyelve. Ha árvíz esetén árvízharc van, egészen nyilvánvaló, hogy szélcsöndharc lenne. Van egy fejezet, amelyben az első számú vezető meghirdeti ezt, és beszédet mond. Attól, hogy ironikus valami, nem gondolja, hogy szürreális. Egy másik vonulat az angyalok jelenléte, nem ezoterikus megfontolás, de van némi transzcendens jellege. Szó esett még egy rejtélyes szereplőről, Francesco Ventosoról, akit a háta mögött Szél Királynak neveznek. Vele Frodó, a levélgyűjtő, külföldi cirkuszi munkája során ismerkedik meg. A szerelmi vetélytárs mellékszereplő megtetszett az írónak, így formálta kulcsfigurává, aki titokban érkezik Budapestre a meteorológiai világszervezet konferenciájára, mert nem akarják fogadni. Ő azért itt van, és felkeresi a Margit-szigeten az eperfát, mert a teljes szélcsend kiindulópontja ez a fa.
Egressy hallgatóinak egy része
A regény végén oda érkeznek meg a fontosabb szereplők, és egyetlen hömpölygő mondatban fejeződik be a könyv, de hogy mire fut ki, azt természetesen nem árulták el. Érdekes párhuzam, hogy Aszfalt Harlekin Saramago regényét a Kőtutajt olvassa. Ott is elképzelhetetlen természeti katasztrófa történik, az Ibériai félsziget leválik Európáról. Miután hasonlít az alapötlet, egy kis utalás, hogy ez nem egészen véletlen. Saramagotól nem a Kőtutaj a kedvence egyébként Egressynek, hanem A kolostor regénye meg a Vakság. És ha már kedvencekről van szó, elhangzik hogy prózaíróként kik hatottak rá, felmerül Cortázar, Nabokov, Pelevin neve. A dedikálás előtt megtudhattuk még, hogy már alakul a következő könyv, Törőcsikről, kedvenc futballistájukról fog szólni, egyelőre meghatározhatatlan műfajban.
