Helyszíni tudósítások

  Szabó Imoláék 002

Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Gaborják Ádám

 

 

Szepesi Dóra

 

A nyelv szétrobbantásáról és összeillesztéséről

 

 

A legutóbbi Frissítőn, az Írók Boltja és a JAK közös sorozata keretében Gaborják Ádám két elsőkönyvest látott vendégül. Tóth Kinga Zsúr – más mondókák című könyve ősszel, Szabó Imola Julianna Varratok című kötete most májusban jelent meg. Mindketten idén részesültek Móricz Zsigmond-ösztöndíjban. A költőnők képzőművészetben, zenében, filmben is érdekeltek, felolvasással kezdték a bemutatkozást, majd a kötet megjelenését követő élményeiket osztották meg.

Tóth Kinga még mindig izgul, folyamatosan tart a bemutató: könyve megjelenése után csak rövid ideig volt itthon, így novemberben került sor a Nemzeti Sírkertben tartott performanszra. Levélben kapott visszajelzésekből értesült arról, hogy egyeseknél családi traumákat oldott az élmény. Az angol fordítás szövegeiből nemrég kiállítást rendeztek, drukkol, hogyan szólal meg egy másik nyelven, a rajzok hogy működnek. Szabó Imola Julianna éppen túl van a Varratok kötetbemutatóján, összművészeti est volt a Nyitott Műhelyben: felolvasása alá videót vágott, az illusztrátor, Palman Zsuzsi mobil installációját közösen találták ki. Örömmel nyugtázta, hogy a közönség velük tartott ezen az utazáson. Gaborják Ádám hozzáfűzte, személy szerint azért is szereti ezt a két könyvet, mert jó kézbe venni őket, gondosan készült könyvtárgyak. A Zsúrt írója saját rajzaival egészítette ki; a Varratokat a szerző tervezte, Palman Zsuzsival fejezetenként az öltéseket közösen találták ki, a 9 kép így született.

 

Szabó Imoláék 003

 Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Gaborják Ádám

 

Hogyan lesz valakiből intermediális alkotó? Kinga elmondta, az éneklő-táncoló-rajzoló-író benne gyerekként együtt volt, később a tánc elmaradt, az előadás, a képi, illetve a betűvel való kifejezés tovább érlelődött. 2001-ben jelent meg először nyomtatásban verse, illusztrációja 2008-ban, 2006-tól pedig a verseket feldolgozó zenés videók, versvideók. Az indulópont a szöveg, emellé társul a többi kifejezési forma. A Zsúr esetében a CD-t nem ragasztották a könyvbe, de elérhető. Imola úgy látja, az alkotói energiák megtalálják a csatornát, jó esetben több csatornán keresztül ki tudja az esszenciát bontani. Ez persze nagyon sok munka. Nála az írás volt előbb, aztán a színház és a tánc, majd egy új nagy szerelem, a videó, a dizájn, a képek, montázsok. Most már minden egyes vargakanyar egybeér. Kislánya születésekor a táncot abbahagyta, a videóban tánc helyett a mozgás, a mozdulat maradt meg. A moderátor arra is kíváncsi volt, mennyire improvizatív vagy megtervezett az alkotás? Kingánál a koncepció fejben van, tisztul hozzá a szövegforma, a vizuális vagy hang kifejező eszköz a hatás eléréséig. Imolát sok próbálkozás, gyakorlás vezette az intuitív útra, akár a szövegképek kapcsán sokszor csak egy szóhoz vagy mondathoz találja meg a képet. Mindkettőjük művészete kapcsán felmerül, milyen viszonyuk az avantgárddal, a neoavantgárddal. Tóth Kinga a német avantgárdhoz egyetemi tanulmányaival is kötődik. A nyelv és az agresszió közötti viszony kutatásában, ami az elmúlt években témája, és saját munkájában is érdekli, hogyan lehet lemenni egészen a szavak tövéig, hogyan lehet a nyelvet tisztítani, újat kialakítani. Nemcsak azért, mert ő is Vas megyei, Weöres Sándor, a nagy újrafogalmazó hatott rá elementáris erővel gyerekkorban, felnőttként pedig újra. Imolának is meghatározó élménye, hogy anyukája esténként Weöres Sándort olvasott fel neki. Benne lecsapódott az eddigi utak eredménye, a kamaszkori könyvmolyság, a drámakötetek; hogy kész a könyv, látja az apró bolyhokat, amit a hagyományokból hozott, és amikből sajátot próbált teremteni.

A gyermeki világ mindkettőjüknél hangsúlyos: visszafejteni a nyelvet, a hangköltészetben is előtérbe került koncepció. Amellett, hogy a gyermeki világ megtermékenyíti a kortárs költészetet, a gyermek- kontra felnőttirodalom kategóriákkal nem értenek egyet, mert a felnőtt is be tud fogadni mindenféle típusú szöveget, a gyermeki nyitottsággal pedig sosem volt gond. Kinga pedagógusként végzett, régóta foglalkozik mondókák, gyerekversek világával, fordít, tanít mondókákkal gyerekeket nyelvekre. Felnőttként sokkolta az a fajta brutalitás, társadalmi hierarchia, ami a régi mondókákban is fellelhető. A kötetben adaptálások, továbbgondolások is vannak, kíváncsi volt, milyen, ha más szemszögből nézi őket. A gyerekek szeretik mondókáit, a felnőttek pedig meglátták játékos világa mögött a társadalmi problémákat is, legyen az a családon belüli erőszak vagy a nők helyzetével, a transzneműséggel, szexuális problémákkal kapcsolatos téma. Feltűnik, mindketten sokat foglalkoznak az elesettekkel, kirekesztettekkel, ez alapvető érzékenységük. Szabó Imola Julianna traumaszövegeiben is feltárul sok repedés az emberi létezésen.

 

Szabó Imoláék 017

Szabó Imola Julianna

 

A Szélkislány firkantásai, egy kislány naplója, akinek meghal az apukája, saját elképzelt víziója egyfajta feldolgozásra. Ebből még nincs könyv, de a Bárkaonline-megjelenés után sokan várják a további szélkislány történeteket. Hasonló mű a Zzülike kabátja, egy vak kislány naplója. A Varratokban egy kicsit a kollektív tudatból jöttek az információk, nem naplót, nem családregényt írt, sok más történetet is beékelt, satírozott, átszínezett: a Rókatündér, az Angyalszárny és a panír-arcú apa szürreális mesefigurák. A küldetéstudatot illetően egyetértenek: hasznosnak lenni, hitelesen szólni, adni a közönségnek, tudatos vállalás. Emlékezetes a Tat Galériában rendezett rituális jellegű Tollasbál, ahol együtt léptek fel, vagy a már említett Zsúr kötet csoportos performansza. A Hímzőkör egy négytagú művészeti egyesület, a performanszok fejlesztik őket abban, hogyan tudják egymásra rezonálva megtartani saját alkotó természetüket.

 

Szabó Imoláék 006

Gaborják Ádám

 

Gaborják Ádám idézte Imolától a Lomok erdeje című szövege első két mondatát: „Üvegrajz a táj. Felrobbant alakzat a nyelv.” Majd felvetette, a verspróza nyelve ilyen, szétrobbantás és összeillesztgetés. A szerzőt izgatja, hogyan talál a hétköznapi szürreális mezsgyéjén hidat a vers és a próza között. Automatikusan kezdett benne működni ez a nyelv. „Fel kellett robbantani valamit, hogy meg merjek tenni lépéseket, hogy legyenek egyszavas mondatok. Sok belső robbantás-bátorság is van a kötetben.” Elárulta azt is, alapzat ez, amelyre új könyvét, a Liszka hintáját szeretné verspróza regénnyé építeni. Végezetül Tóth Kinga Könyvhétre megjelenő Jönnek a gépek kötetéből a Balerina, Szabó Imola pedig a Varratokból a Ceruzarajz című verset olvasta fel.

 


 

Főoldal

 

2014. május 21.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png