Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Gaborják Ádám
Szepesi Dóra
A nyelv szétrobbantásáról és összeillesztéséről
A legutóbbi Frissítőn, az Írók Boltja és a JAK közös sorozata keretében Gaborják Ádám két elsőkönyvest látott vendégül. Tóth Kinga Zsúr – más mondókák című könyve ősszel, Szabó Imola Julianna Varratok című kötete most májusban jelent meg. Mindketten idén részesültek Móricz Zsigmond-ösztöndíjban. A költőnők képzőművészetben, zenében, filmben is érdekeltek, felolvasással kezdték a bemutatkozást, majd a kötet megjelenését követő élményeiket osztották meg.
Tóth Kinga még mindig izgul, folyamatosan tart a bemutató: könyve megjelenése után csak rövid ideig volt itthon, így novemberben került sor a Nemzeti Sírkertben tartott performanszra. Levélben kapott visszajelzésekből értesült arról, hogy egyeseknél családi traumákat oldott az élmény. Az angol fordítás szövegeiből nemrég kiállítást rendeztek, drukkol, hogyan szólal meg egy másik nyelven, a rajzok hogy működnek. Szabó Imola Julianna éppen túl van a Varratok kötetbemutatóján, összművészeti est volt a Nyitott Műhelyben: felolvasása alá videót vágott, az illusztrátor, Palman Zsuzsi mobil installációját közösen találták ki. Örömmel nyugtázta, hogy a közönség velük tartott ezen az utazáson. Gaborják Ádám hozzáfűzte, személy szerint azért is szereti ezt a két könyvet, mert jó kézbe venni őket, gondosan készült könyvtárgyak. A Zsúrt írója saját rajzaival egészítette ki; a Varratokat a szerző tervezte, Palman Zsuzsival fejezetenként az öltéseket közösen találták ki, a 9 kép így született.
Tóth Kinga, Szabó Imola Julianna, Gaborják Ádám
Hogyan lesz valakiből intermediális alkotó? Kinga elmondta, az éneklő-táncoló-rajzoló-író benne gyerekként együtt volt, később a tánc elmaradt, az előadás, a képi, illetve a betűvel való kifejezés tovább érlelődött. 2001-ben jelent meg először nyomtatásban verse, illusztrációja 2008-ban, 2006-tól pedig a verseket feldolgozó zenés videók, versvideók. Az indulópont a szöveg, emellé társul a többi kifejezési forma. A Zsúr esetében a CD-t nem ragasztották a könyvbe, de elérhető. Imola úgy látja, az alkotói energiák megtalálják a csatornát, jó esetben több csatornán keresztül ki tudja az esszenciát bontani. Ez persze nagyon sok munka. Nála az írás volt előbb, aztán a színház és a tánc, majd egy új nagy szerelem, a videó, a dizájn, a képek, montázsok. Most már minden egyes vargakanyar egybeér. Kislánya születésekor a táncot abbahagyta, a videóban tánc helyett a mozgás, a mozdulat maradt meg. A moderátor arra is kíváncsi volt, mennyire improvizatív vagy megtervezett az alkotás? Kingánál a koncepció fejben van, tisztul hozzá a szövegforma, a vizuális vagy hang kifejező eszköz a hatás eléréséig. Imolát sok próbálkozás, gyakorlás vezette az intuitív útra, akár a szövegképek kapcsán sokszor csak egy szóhoz vagy mondathoz találja meg a képet. Mindkettőjük művészete kapcsán felmerül, milyen viszonyuk az avantgárddal, a neoavantgárddal. Tóth Kinga a német avantgárdhoz egyetemi tanulmányaival is kötődik. A nyelv és az agresszió közötti viszony kutatásában, ami az elmúlt években témája, és saját munkájában is érdekli, hogyan lehet lemenni egészen a szavak tövéig, hogyan lehet a nyelvet tisztítani, újat kialakítani. Nemcsak azért, mert ő is Vas megyei, Weöres Sándor, a nagy újrafogalmazó hatott rá elementáris erővel gyerekkorban, felnőttként pedig újra. Imolának is meghatározó élménye, hogy anyukája esténként Weöres Sándort olvasott fel neki. Benne lecsapódott az eddigi utak eredménye, a kamaszkori könyvmolyság, a drámakötetek; hogy kész a könyv, látja az apró bolyhokat, amit a hagyományokból hozott, és amikből sajátot próbált teremteni.
A gyermeki világ mindkettőjüknél hangsúlyos: visszafejteni a nyelvet, a hangköltészetben is előtérbe került koncepció. Amellett, hogy a gyermeki világ megtermékenyíti a kortárs költészetet, a gyermek- kontra felnőttirodalom kategóriákkal nem értenek egyet, mert a felnőtt is be tud fogadni mindenféle típusú szöveget, a gyermeki nyitottsággal pedig sosem volt gond. Kinga pedagógusként végzett, régóta foglalkozik mondókák, gyerekversek világával, fordít, tanít mondókákkal gyerekeket nyelvekre. Felnőttként sokkolta az a fajta brutalitás, társadalmi hierarchia, ami a régi mondókákban is fellelhető. A kötetben adaptálások, továbbgondolások is vannak, kíváncsi volt, milyen, ha más szemszögből nézi őket. A gyerekek szeretik mondókáit, a felnőttek pedig meglátták játékos világa mögött a társadalmi problémákat is, legyen az a családon belüli erőszak vagy a nők helyzetével, a transzneműséggel, szexuális problémákkal kapcsolatos téma. Feltűnik, mindketten sokat foglalkoznak az elesettekkel, kirekesztettekkel, ez alapvető érzékenységük. Szabó Imola Julianna traumaszövegeiben is feltárul sok repedés az emberi létezésen.
Szabó Imola Julianna
A Szélkislány firkantásai, egy kislány naplója, akinek meghal az apukája, saját elképzelt víziója egyfajta feldolgozásra. Ebből még nincs könyv, de a Bárkaonline-megjelenés után sokan várják a további szélkislány történeteket. Hasonló mű a Zzülike kabátja, egy vak kislány naplója. A Varratokban egy kicsit a kollektív tudatból jöttek az információk, nem naplót, nem családregényt írt, sok más történetet is beékelt, satírozott, átszínezett: a Rókatündér, az Angyalszárny és a panír-arcú apa szürreális mesefigurák. A küldetéstudatot illetően egyetértenek: hasznosnak lenni, hitelesen szólni, adni a közönségnek, tudatos vállalás. Emlékezetes a Tat Galériában rendezett rituális jellegű Tollasbál, ahol együtt léptek fel, vagy a már említett Zsúr kötet csoportos performansza. A Hímzőkör egy négytagú művészeti egyesület, a performanszok fejlesztik őket abban, hogyan tudják egymásra rezonálva megtartani saját alkotó természetüket.
Gaborják Ádám
Gaborják Ádám idézte Imolától a Lomok erdeje című szövege első két mondatát: „Üvegrajz a táj. Felrobbant alakzat a nyelv.” Majd felvetette, a verspróza nyelve ilyen, szétrobbantás és összeillesztgetés. A szerzőt izgatja, hogyan talál a hétköznapi szürreális mezsgyéjén hidat a vers és a próza között. Automatikusan kezdett benne működni ez a nyelv. „Fel kellett robbantani valamit, hogy meg merjek tenni lépéseket, hogy legyenek egyszavas mondatok. Sok belső robbantás-bátorság is van a kötetben.” Elárulta azt is, alapzat ez, amelyre új könyvét, a Liszka hintáját szeretné verspróza regénnyé építeni. Végezetül Tóth Kinga Könyvhétre megjelenő Jönnek a gépek kötetéből a Balerina, Szabó Imola pedig a Varratokból a Ceruzarajz című verset olvasta fel.