Szarka Károly
„Nincs több kérdésünk magunkhoz”
Egy irodalmi est könnyen válhat laza kocsmai beszélgetéssé. Például akkor, ha nincs moderátor. Budapesten, a Kalicka Bisztróban sincs; Bajtai András, Falvai Mátyás és Molnár Illés azonban megoldják a feladatot. Válaszolnak saját kérdéseikre, amikor pedig már nincs több kérdésük magukhoz, felolvasnak.
Hétköznap este van a Kalicka Bisztróban, ahol Bajtai András, Falvai Mátyás és Molnár Illés ülnek szemben a kis létszámú, de érkelődő közönséggel. Hiába nincs moderátor, a srácokat nem félti senki, láthatóan egyikük sem jön zavarba, ha beszélni kell. Először megy a találgatás, már a műsor részeként, hogy miféle rendezőelv alapján ültek össze éppen ők hárman, de a kiindulópont gyorsan megvan: mindannyian zeneőrültek. Bajtait magam is láttam már átszellemülten zenét hallgatni, hallottam nagy átéléssel a zenéről beszélni, nem csodálkozom tehát, hogy megemlíti a jazzt, mint kedvenc műfaját, na meg Dave Brubecket, egyik nagy kedvenc előadóját és zeneszerzőjét.
Falvai arról mesél, hogy már egészen korán megvolt a lehetősége magába szívni a zene szeretetét, zenészcsalád sarja ugyanis, és szintén jazzkedvelő. A gének adottak voltak, akár meg is tanulhatott volna játszani valamilyen hangszeren, ehhez azonban hiányzott a szorgalma (ami más területen nyilván megvan). Molnár a munkássága révén is kapcsolatban van a zenével: többek között lemezkritikákat ír. A feladat izgalmas, bár elmondása szerint nem mindig veti bele magát ugyanazzal a lelkesedéssel: David Bowie albumáról például szívesen ír, Bye Alexéről kevésbé…
Falvai Mátyás
Első körben ennyit tudunk meg a három író zenei múltjáról és jelenéről, majd elhangzik a mondat, hogy „nincs több kérdésünk magunkhoz, olvassunk!”. Bajtaitól és Molnártól verseket hallunk, Falvaitól prózát. Utóbbi felolvasása nagy derültséget kelt, és rögtön egy másik irányba tereli a beszélgetést, az elhangzott szövegrészlet ugyanis saját vendéglátós élményeiből táplálkozik, Molnár pedig megjegyzi, hogy ő is tevékenykedett ezen a területen, és valószínűleg ő maga is ilyen gúnyos hangvételű vendéglátós prózát írna, ha írna.
Falvai elárulja, hogy a pult mögül kiszabadulva egy hivatalba, méghozzá egy minisztériumba vezetett az útja, ahogy erre a szövegben is volt utalás. Aztán újabb témát vet fel. Illetve annyira nem is újat: ismét a zene van terítéken, konkrétabban a zenehallgatás és az írás kapcsolata. Molnár szabadverseket ír, ezért a ritmus nála inkább gondolatritmust jelent, de megjegyzi, hogy szeretne úgy írni, ahogy Valentyn Sylvestrov zongorázik. Bajtai számára a zene, azon belül is a free jazz és a romantikus komolyzene bemelegítést, ráhangolódást jelent az írás előtt.
Az irodalmi esteken automatikusan felmerülő, de a „miért kezdtél el írni?” és a „milyen számodra az ideális olvasó” típusú kérdéseknél talán fontosabb téma, hogy ki miből él. Mert írásból élni kevesek kiváltsága, így volt ez mindig, és ez alól a nyolcvanas évek első felében született nemzedék sem kivétel. Molnár, aki már házaséletet él, egy kereskedelmi tévénél dolgozik, Bajtai szabadúszó, a költészet mellett főleg újságírással foglalkozik, Falvai pedig a vendéglátás és a hivatali kalandok után ezúttal egy nagyvállalatnál keresi a kenyerét.
Molnár Illés
Később az ezzel kapcsolatos élményein alapuló prózából is olvas fel nekünk egy, az előbbihez hasonlóan vitriolos részletet, ami újra megnevetett mindenkit, főleg azokat, akinek van céges múltjuk (vagyunk néhányan), de előtte elhangzik a megállapítás Bajtaitól, miszerint egy alkotóművész számára nem a legszerencsésebb, ha kényszerből kell bejárnia dolgozni egy klasszikus értelemben vett munkahelyre az írás mellett (helyett?), viszont az ilyen jellegű elfoglaltságoknak köszönhetően a szövegeiben nem áll fenn a túlírtság veszélye.
Bajtai András
A jelenlegi írótevékenységről és a jövőbeli tervekről is esik szó, Bajtai és Falvai a harmadik, Molnár a második kötetére készül, majd amikor ismét úgy érzik, hogy megint válaszoltak az összes saját maguknak feltett kérdésre, természetesen ismét felolvasnak. Utána pedig még kötetlenebbül folytatódik az amúgy is spontán beszélgetés.
2014. január 27, 19:00, Kalicka Bistro
