Helyszíni tudósítások

 

01 Pion István és Ayhan Gökhan

 

Szarka Károly

 

„Valami nyelvészeti órán találkoztunk”

 

 

Az egyiket vallási, a másikat a közéleti kérdések foglalkoztatják inkább. A József Attila Kör új, Frissítő című sorozatának vendége Ayhan Gökhan és Pion István volt, a két fiatal szerzővel Gaborják Ádám JAK-elnök beszélgetett az Írók Boltjában.

Ayhan Gökhan és Pion István egy új írónemzedék tagjai, eltérő családi hátérrel. Életük egyik kapcsolódási pontja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahová néhány éves különbséggel kezdtek el járni. A beszélgetést vezető Gaborják Ádám is erre a közös élményre kérdez rá. „Valami nyelvészeti órán találkoztunk” – mereng el a közeli múlton Gökhan, de kiderül, hogy az évfolyamkülönbség miatt akkor még nem igazán ismerték egymást. Viszont felidézik, hogy egyaránt kettessel mentek át a tárgyból…

 

03 Ayhan Gökhan és Gaborják Ádám

Ayhan Gökhan és Gaborják Ádám

 

Újabb kapcsolódási pont egy kreatív írói kurzus, amit egyikük sem végzett el ugyan, de Lackfi Jánostól és Vörös Istvántól mindketten sokat tanultak, és a tanár-diák kapcsolat az órák után is megmaradt. Pion nagyra becsült elődei közül még Kassák Lajos, Radnóti Miklós és Parti Nagy Lajos kerül szóba – ahogy az már lenni szokott, időben, műfajban és stílusban egymástól távol eső alkotók. Gökhannak Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő a kedvencei, utóbbiról elmondja, hogy stílusának könnyedsége, lazasága fogta meg, és az, hogy soha nem törődött az aktuális divattal.

A török származású költő önmeghatározásának két fontos eleme, hogy házas és katolikus, ez a két szó a program meghívójában is szerepel. Mosolyogva, de a mosoly mögött megbújó komolysággal meséli, egyetlen egyszer fordult csak elő vele, hogy saját hitében kételkedett, nagyjából egy hétig, de akkor is rosszul érezte magát, rossz dolgok történtek vele A katolicizmus a magánélet mellett a költészetében is fontos szerepet játszik, verseiben is foglalkozik vallási kérdésekkel.

 

02 Ayhan Gökhan felolvas

Ayhan Gökhan felolvas

 

Pion szövegeiben a közélet kap fontos szerepet. Egy költőnél, aki a slam poetry műfajában is alkot, mindez nem meglepő. Átszövik a verseit családi szálak is. Elmondja, hogy felmenői fokozatosan vándoroltak északról délre, az ősök még Lengyelországban éltek. Ő maga országot ugyan nem váltott, de települést igen, a szokott irányt megtartva. Mint mondja, földrajzi értelemben vett helyhez nem igazán tud kötődni, bár szívesen jár haza a Börzsöny mellett megbújó Letkésre, de ha nem élne ott a családja, kevesebbet jelentene számára a falu. Mint ahogy egykori tanulmányai színhelye, Esztergom is kikopott az életéből. Budapestet viszont szeretné megtartani.

 

04 Pion István felolvas

Pion István felolvasása

 

A családi história történelmi távlatokba helyeződik Pion költészetében, a második világháború, az 56-os forradalom vagy éppen a rendszerváltás fontos fordulópontok, a saját családtörténet tehát bármelyikünké lehetne. 1956 foglalkoztatja Gökhant is, leginkább azért, mert egyre kevesebben élnek abból a generációból, akik átélték az eseményeket, akiknek elsődleges emlékei vannak róla, és még elmesélhetnék ezeket. Míg a második világháborúnak komoly irodalma van, a forradalomról kevesebb alkotás született. A mi generációnk számára (Pion 1984-ben, Gökhan 1986-ban született) ez a történelmi esemény már leginkább csak a nagyszülők visszaemlékezéseiben él, ideje lenne tehát rögzíteni őket.

Gökhan úgy érzi, a mai magyar közéletről neki személy szerint nincs túl sok mondanivalója, megteszik azt helyette sokan mások. Bár megjegyzi, hogy a jelenlegi kormányzatot bírálók közül sokan hallgattak például a 2006-os események idején, míg a 2012-13-as diáktüntetéseket és a hasonló megmozdulásokat komolytalannak tartja, éppen a sokkal nagyobb téttel bíró 1956-os forradalomhoz mérve, amikor talán utoljára harcolt az egész nemzet ugyanazért a célért. Vannak tehát markáns különbségek az új nemzedék egyes tagjainak gondolkodásában, vita azonban nem alakul ki ebben a kérdésben a felek között.

Helyette egy újabb, immár sokadik közös pont kerül elő: mint kiderül, mindketten belekóstoltak a gyerekirodalomba, Pion írt már néhány gyerekverset, Gökhan pedig meséket. Ha ezeket nem is, egyéb szövegeket azért hallunk tőlük, előbbi Atlasz bírja című első, utóbbi János és János című második, egyaránt 2013-ben megjelent könyvéből olvas fel.

 


 

Főoldal

 

2014. január 29.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png