Fodor György
Ünnepelj ma velünk!
Ünnepi Bárka-est
Békéscsabai Jókai Színház, Ibsen Stúdiószínház
2014. január 25. – 18.00
A magyar kultúra hetének végén ismét megtelt az Ibsen Stúdiószínház, hogy az évente megrendezésre kerülő Ünnepi Bárka-esten a hűséges közönség még egyszer adózzon hazánk irodalmi magasoltárán. Elek Tibor főszerkesztő szerint három oka is van annak, hogy ünnepinek nevezik az ilyenkor, január végén tartandó Bárka-esteket: 1. Mindig A magyar kultúra napjához közel tartják. 2. Ilyenkor adják át a Bárka-díjakat. 3. Az idei első számot is bemutatják.
Elek Tibor, a Bárka főszerkesztője
Most is ezek a hagyományos összegyűlés/-ülés „kultikus” okai. Nem elhanyagolandó tényező, hogy Békés megye országszerte és a határon túl is jól ismert irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirata immár több megyei középiskolában évek óta érettségi tétel a regionális irodalom blokkban, így a protokollköszöntések sorából ez alkalommal a jelenlévő végzős vagy nem végzős diákok sem maradhattak ki. Megtiszteli a rendezvényt Vantara Gyula, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, aki személyesen adja át a Bárka-díjakat, és üdvözli a város hírnevét öregbítő eseménysor megvalósítóit. Jelen van Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, aki beszédében utal rá, hogy igen ritka, hogy egy városban ilyen példásan együttműködjön a városvezetés, egy színház és egy folyóirat. Feltűnik számos író-, költőbarát, akik a Körös Irodalmi Társaság – amely társszervezője az estnek – tagjai. Idén a zenei aláfestést a Berbécs zenekar szolgáltatja. A 1997-ben alakult zenekar hagyományos moldvai csángó-magyar és gyimesi egyveleg muzsikát, majd pattogósabb békéscsabai szlovák és eleki román nótákat játszik. Az est folyamán a hagyományőrző „kosok” 6 alkalommal szólalnak meg hegedűvel, brácsával, furulyával, dobbal, kobozzal és ütőgardonnal színesítve a fellépők irodalmi palettáját.
A Berbécs zenekar
Az első szekcióban Elek Tibor ismerteti a Bárka 2013-as tevékenységét, ki-kiemel a 6 nyomtatott számból néhány emlékezetes publikációt, a békéscsabai irodalmi estek, rendezvények, a bárkás fellépések sorozatából ugyancsak néhányat: Kemény István első békéscsabai önálló estje, bemutatkozás a BÉKSZI Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskolájában és a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban az érettségire készülés jegyében, a XVIII. Drámaíró Verseny, VI. Irodalmi Humorfesztivál, a 24 órás versfolyam, Szil Ágnes írónő bemutatkozása a JAKkendő-díj átvétele után, látogatás Nagyváradra, Budapestre, a Szlovák Tájház udvarán a Körösök Gyöngye-díj átadása, nyári versestek (Békéscsaba, Szarvas, Gyula), fellépés a visegrádi JAK-táborban, Tallér Edina és Hartay Csaba, Barnás Ferenc estje, kortárs cigány irodalmi est Rostás-Farkas Györggyel. A rendezvényekről röviden a barkaonline.hu Fedélzeti napló rovatában olvashatunk. Nagyon erős a folyóirat színház rovata is, amely ugyancsak nem mindennapos egy főként irodalmi lapnál. A nyomtatott megjelenést kiegészíti az internet használhatósága: blogok, fotók, interjúk, riportok, videók, dinamikusan frissülő, minden korosztály igényeit kielégítő rovatok gondoskodnak arról, hogy méltán lehessen „családi magazinnak” is nevezni a világhálós felületet (a Papírhajó rovat kifejezetten a gyermekirodalommal foglalkozik). Az alkotók rendszeresen utaznak a Bárkán, jelen vannak rendezvényeiken, követik, közlik, lereagálják az eseményeket. Ennek okán olvas fel Farkas Wellmann Éva is, aki online-szerkesztő, irodalomtörténész és díjazott költőnő: a karácsonyi felolvasóesten győztes versét osztja meg a közönséggel. Az első felvonás végén a betegség miatt távol maradó Zalán Tibor Kék-vörös ábrák festett üvegtáblán című hommage-versét tolmácsolja a dráma- és prózaíróként is jegyzett (ld. Baldachin című elbeszélés; Bárka: 2013/6), Jászai-díjas, kiváló művész, Bartus Gyula.
Az est fénypontja következik a versek gondolatfelkavaró fellegében: Bárka-díjátadás. Az idei díjazottak: Egressy Zoltán és Markó Béla. A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzőknek, akik az adott évben is jelentős publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. A pénzjutalmat 2002-től Kiss György szobrász- és éremművész kisplasztikája egészíti ki.
A Bárka-díj
Egressy Zoltán író, drámaíró számos színpadi művét mutatták be már színházaink, darabjait külföldön is színpadra állították, József Attila- és Szép Ernő-díjas. A méltatását Kiss László gyulai prózaíró, Bárka-szerkesztő vállalja. Kiss a díjazottat a Majd kiszellőztetsz címmel megjelent novelláskötet kapcsán faggatja. Bár novelláskötetről van szó, de nem véletlenül szerepelnek az alcímben a (holdas és holdtalan) „fejezetek”, ugyanis a Kalligram könyvkiadó alcím-centrikus volt, mondván, a történetek nem szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Egressy egy időre valóban félretette a drámaírói attitűdjét, és prózaírásba fogott. Regénye és novellái bizonyítják ezt, amelyekben csupán a hosszú monológok és az egyes szám első személy enged arra következtetni, hogy az alapbeállítódása mindörökké drámai marad. Felolvasásra biztatása után is prózaszöveget oszt meg a hallgatósággal, amely nagy sikert aratott az Irodalmi Humorfesztiválon (Bárka 2013/5): Ravatal Rádió címmel.
Egressy Zoltánnak Kiss László kérdéseket is feltett
A másik díjazott méltatását Elek Tibor vállalja magára. Markó Béla erdélyi magyar költő és író, politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (1993–2011), 2004–2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjének birtokosa (2004).
Markó Béla
Elek Tibor több mint negyvenéves költői pályáról beszél, majd az elmúlt években a kortárs magyar lírában megszaporodott magyarsághoz, nemzethez, hazához írott, egyúttal a közéleti, politikai kérdésekhez való viszonyt tárgyaló versekhez társítja gondolatit. Felemlegeti az Élet és Irodalomban lezajlott vitát a politikai költészetről. Markó Béla Csatolmány című új kötete szerinte egyfajta hozzászólás ehhez a vitához, a saját álláspont versbeli megfogalmazása. Markó el is ismeri: „A kilencvenes évek úgy teltek el, hogy szemérmesen hallgattunk a költészet és a közélet viszonyáról, s most kiderült, hogy ezt nagyon rosszul tettük.” A két szerepvállalás közötti feszültség a közönségre is átragad. Elgondolkodtató mondatok sorát hallom, a Bárka friss, 2014/1. számában megjelent Közélet, költészet című esszé sűrítményét, amikor rádöbbenek, hogy az értelmiség távoltartása a közélettől, ami Markónak nagyon ellenére van, évszázados probléma. A költőnek feladata-e patriótának lenni, amely óriási felelősség is, vagy eldobja a haza fátylát, és csupán l’art pour l’art költő maradjon? A kérdés nem megnyugtatóan oldódik meg. Ady nyomán az írástudók felelőssége minden korban aktuális! Markó felolvasott verseiben titkon tükröződik mindez: Tél, Nincs.
Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere átadja a díjakat
Miután a közönség megtapsolhatta a friss Bárka-díjasokat, pihentető koccintásra és gratulációkra kerülhet sor az Ibsen Étteremben. A jóízűen elfogyasztott pogácsa, csabai kolbásszal ékesített szendvicsek és forralt bor után visszatérünk a Stúdióba, hogy meghallgassuk a második szekció verselőit. A folytatásban a friss Bárka-szám Békés megyei szerzőinek gondolataival gazdagodhatunk. Hartay Csaba, a szarvasi bukolosz, a Viharsarki Kattintós blogger Elővehető nyár és az Elment leállítani egy háborút című költeményeit olvassa fel.
Hartay Csaba kézírásos versével indult az új Bárka-szám
Péter Erika verskóstolójából kedvenc sorom: „hajnalmagzat burkában lüktet a város”. Kiss László ez alkalommal a diákbarát Bárka-rovatok (Nem kötelező és Üzenet a palackban) bemutatása okán kap szót. Dávid Péter immár érett költőként mutatkozik be Cím nélkül… és Hát, láthatod te is… kezdetű verseivel. Molnár Lajos nagy visszatérőként ad hírt költői tehetségéről, amikor ilyen sorokat ír: „bőröd fémes fényéről lehull a vakolat”. Erdész Ádám a tőle megszokott tudós alapossággal számol be a Kutyaszorítóban címmel a Békés Megyei Levéltár által megrendezett konferenciáról, amelynek témája „A kiszolgáltatottság történeti vetületei” volt. Sajnálatunkra Gyarmati Gabriella és Lovász Andrea távolmaradtak, de nem sajnálatunkra ennek okai az édesanyai teendőkben keresendők. Kiss Ottó azonban ismét remek formában és humorral képviselteti magát, amikor zárszóként felolvassa gyerekverseit: Szia, Apa!; A legszebb; Mint a mesében; Egymondat; Most én főzök; Jó; Mindenki nevessen; Papírsárkány.
Az est a Berbécs zenekar gyimesi csángó muzsikájával ér véget, a hó irgalmatlanul megered, a lélek felenged, közben igazi, téli, fagyos, elmaradt karácsonyi hangulat ölt testet. A Bárka pedig halad tovább idén is, mint egy jégtörő…
A fényképeket Rácz Katalin készítette.
