Helyszíni tudósítások

 

01 Angyalosi Gergely

 

Szarka Károly

 

Krúdy pengéi és bombái

 

Háromnapos Krúdy-konferenciát tartottak az ELTE-BTK kari tanácstermében olyan neves irodalomtörténészek közreműködésével, mint Angyalosi Gergely, Margócsy István, Szegedy-Maszák Mihály és Tverdota György. Elhangzott szinte minden, amit Krúdy Gyula biedermeierbe csomagolt bombáiról, avagy tejszínhabba rejtett zsilettpengéiről tud az irodalomtörténet.

 

Krúdy írásaira jellemzőek az impresszionizmus, a romantika és a biedermeier stílusjegyei, de több előadásnak az a kicsengése, hogy az író nehezen sorolható be egy-egy vonulatba. Az irodalomtörténészek számára létesített Toldy-díjat éppen a konferencián elején átvevő Angyalosi Gergely beszél Krúdy impresszionizmusáról. Az író részletekbe menő pontossággal igyekezett ábrázolni a női testet, arcot, sőt még a szülési fájdalmakat is. Szegedy-Maszák Mihály felvonultat néhány, Krúdy írásaira jellemző írói eszközt, mint a halmozás (különösen a nőkről szóló írások esetében), a feltételes mód gyakori használata, vagy a kérdések sokasága, Eisemann György az imitáció szerepéről beszél a Szindbád és a Vörös postakocsi kapcsán, Pethő József pedig a színnevek gyakoriságát, a vadromantikus elemeket emeli ki, illetve az iróniával alkalmazott romantikus pózt.

 

Tverdota György előadásában foglalkozik a Krúdynál gyakran megjelenő udvarlás kérdésével, a nőknek való udvarláshoz hasonlítva az írói érvényesülés érdekében a szerkesztőknek való udvarlást – a Hét bagoly című regény főhőse Józsiás, harmincévesen még pályakezdő, de az alkalmazott irodalomban már sikereket elérő, és a bennfentesek életére rálátó író, akinek a történetén keresztül a múlt század irodalomtörténetébe tekinthet bele az olvasó. Az akkor még kisvárosias Pest kocsmáinak, az írás és az evés-ivás szenvedélyének ábrázolásán túl ismert és ma már elfeledett, létező és vélhetően kitalált személyek neveit sorolja, mániákusan halmozza utcák, intézmények neveit. Tverdoa szerint az olvasót ugyanúgy elszédítheti a nevek kavalkádja, amennyire otthonossá teheti számára az akkori világot, a történelmi kort és földrajzi helyet.

 

05 - Tverdota György

Tverdota György

 

Izgalmas Margócsy István témája, a szerelem és az erotika a Napraforgót elemezve: a regény összes szereplője szerelmes vagy áhítozik a szerelemre, amely a szorongással és a halálfélelemmel egyszerre van jelen. Rokonterületen kutatott Bednanics Gábor is, az erotika és az evés közti párhuzamra mutatva rá. Eszerint Krúdy ugyanúgy viszonyult a pörkölthöz, ahogy a nőkhöz. Az étkezés szertartását, sőt a mértéktelen evést emelte irodalmi magasságokba, a cselekményben az étel nem a találkozások, beszélgetések kísérőjeként van jelen, hanem tárgya azoknak, maga az étel válik fontossá ezekben a szövegekben.

 

08 - Margócsy István

 Margócsy István

 

Az előadók közül többen is konkrét művet elemeznek, Sturm László például a Tél című novellát, amelyben a vonaton elalvó főhős egy vélhetően kárpátaljai faluban köt ki. A periférikus lét és a népek együttélése (a magyar mellett szláv és zsidó) a feszültségek helyett inkább idillikusan jelenik meg, a harmóniát az ódon falakból áradó béke, a mesebeli táj paradicsomi érintetlensége és a tisztaságot jelképező hó is fokozza. Fráter Zoltán előadásában az Őszi versenyek főhőse, az állásából eltávolított és a vágyott asszonyért folytatott versenyben is alulmaradó, éppen a Stefánia úton ballagó, öngyilkosságra készülő zsoké történetén keresztül rávilágít a magyar néplélek kudarcaira és az utólag idealizált, visszakapni kívánt régi dicsőségére.

 

Scheibner Tamás A vörös Krúdy? című előadásának címe kissé megtévesztő, nem Krúdy politikai beállítottságát és szerepét vizsgálja, hanem az író 1945 utáni megítélését. A háborút követő években Ambrus Zoltánnal, Kosztolányi Dezsővel és Móricz Zsigmonddal, az akkor élők közül Kassák Lajossal, Márai Sándorral együtt a legnépszerűbb, legolvasottabb írók közé tartozott, még ha ez az olvasóközönség szűk kört is jelentett. 1948-ban több kötetét is kiadták, a dzsentrivilág leleplezőjeként ünnepelték, aztán háttérbe szorult, sokáig nem írtak róla tanulmányokat, mivel a diktatúra legkeményebb éveiben a polgári írók helyett a munkás és paraszt származásúak kerültek előtérbe. Krúdy, aki sokáig Budapest írójaként élt a köztudatban, csak később vált szülővárosa révén Nyíregyháza írójává. A budapesti városrészek közül az akkor még kisvárosias jellegű, svábok lakta Óbudához kötődött leginkább, bár utcát Józsefvárosban neveztek el róla – a kerületek vetélkedtek egymással, hogy kié Krúdy, még vendéglősök is megszólaltak a témában a lapok hasábjain. A kerületek osztályjellegének felső irányítással történő megszüntetése, a városkép átalakítása azzal a talán hibás elgondolással ment végbe, hogy az író minden bizonnyal örülne a változásoknak…

 

07 krudy konf

Figyelő hallgatóság

 

A három nap hosszú, az előadások néha túllépik az időkorlátot, de mindegyik más-más oldalról közelíti Krúdy munkásságát, a szaktekintélyektől kezdve a fiatal kutatókig és a közönség soraiból megszólalókig sokféle véleményt hallunk. Az előadásokat követő vitákban és összegzésekben elhangzik az a megállapítás, hogy Krúdy nem volt lángelme, viszont olyan zseni, akinek az életműve mindenképpen figyelemreméltó, előzmények nélküli, ugyanakkor epigonjai sem igazán akadtak, bár Márai neve többször elhangzik, mint Krúdy utánzója. Évszázados távolságból messzinek tűnik a régi polgári világ romantikája, ugyanakkor korszakok határán mozogva Krúdy prózája még ma is modernnek számít. Elhangzik egy idézet Hatvany Lajostól, Krúdy korának irodalomtörténészétől, amely szerint az író szövegei biedermeierbe csomagolt bombák, illetve ezt a megállapítást kissé átfogalmazva tejszínhabba rejtett zsilettpengék. 

 


 

Főoldal

 

2013. november 15.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png