Tóth Tünde
29 helyszín, 1500 fellépő, 800 program
beszámoló a Művészetek Völgyéről
Idén a huszonkettedik alkalommal, szerény költségvetéssel és nagy kockázattal vette kezdetét Magyarország leglátogatottabb művészfesztiválja; ezúttal mintegy 120 ezren fordultak meg Kapolcson és Taliándörögdön. Bár a kivitelezésre fordítható keret és a rendezvényeknek otthont adó falvak száma is csökkent, a hangulatos szűk utcákon szinte mindig tömött sorokban jártak a látogatók, egyik udvartól a másikig szüntelenül szólt a zene a vásárosok között, zsibvásári hangulatban, a bőrdíszműveseket nemezelők váltották, citerakészítőknél elidőző néptáncosok énekeltek népdalokat, kecskedudások fújták a régi jól ismert dallamokat, de még szívószálból készült kalapok és indiánok is feltűnnek olykor. Ahogy haladtunk egyik programról a másikra, a kőhídon napról napra új utcazenészeket vagy buszjegyre gyűjtő fiatalokat láttunk kalapjukkal, gitártokjukkal a földön.
Jobbra Szabó T. Anna és Lackfi János
A legtöbb irodalmi programnak helyet adó Kaláka Versudvarban, ahol a Kaláka együttes mellett Lackfi János költőé volt a főszerep, a babzsákokon, napozószékeken, napernyők alatt szemernyi helyet se lehetett találni. Lackfi többek közt Szabó T. Anna költővel versimprózott, a hálátlan hallgatóság igencsak próbára tette a kreativitásukat, József Attila Akkor című megzenésített verse alatt foglalták rímbe a közönség soraiból bekiabált ürgelyuk, hajnalhasadás, okostelefon és lepkekabóca szavakat. Lackfi kreatív írás foglalkozásain minden nap más témát jelölt ki a verselők számára, egyik nap a jó vers mibenlétére világítottak rá találóbbnál találóbb hasonlatokkal: A jó vers olyan, mint Kapolcson az árnyék. A szinte elviselhetetlen hőségnek úgy tűnik, legalább egy szellemes sornyi haszna lett, de a kapolcsjáróknak kijutott viharból is, így végül a katolikus templom adott helyet Dinnyés József költő és daltulajdonos estjének, miután Tóth Krisztina programját rövidre szabta az eső. Mindemellett Kányádi Sándor költő, Malek Andrea színész-énekesnő és Korpás Éva népdalénekes, a Szélkiáltó együttes, Novák János zeneszerző, Szirtes Edina Mókus énekes, Kiss Judit Ágnes költő vagy például Bognár Szilvia és zenekara is fellépett. Hobo is ellátogatott Pilinszky-előadásával, melankolikus dallamok aláfestésével olykor szavalta, olykor énekelte a híres sorokat Mert elhagyatnak akkor mindenek kezdettel. Rajta kívül a 25 éves jubileumi koncertjén a Kosbor trió is tartott Pilinszky estet. Mint mondták, egyazon költőből annyi van, ahány olvasó. Az ő előadásuk balkáni lüktetésű, férfias tartású, középkori ízzel megfűszerezett hangzásvilággal szólalt meg.
A nagysikerű programok kezdése előtt jóval gyülekezni kezdtek az érdeklődők, aki nem fért be, vagy nem fizetett háromezer forintot a belépésért, jó helyet talált a kerítésen túl. Óriási érdeklődéssel fogadta a közönség a Hangzó Helikon sorozat új lemezét is, amelyet Ferenczi György és a Rackajam készített Gérecz Attila verseiből. Az esti koncertet még a poros úton lefelé tartva is hallani lehetett, miközben a vetített, élénk álomképek színesre festettek minket is.
Te se zokogj, kedves,
lásd, átszövik a kínt
minden valóságnál
igazabb álmaink!
Gérecz Attila: (Van így néha)
A Magyar Írószövetség udvarán volt a legérezhetőbb az alacsony költségvetés, de talán a lézengő érdeklődőkre a fedetlen színpad előtti tér is magyarázatul szolgálhat, hiszen a fesztivál ideje alatt nagyítóval se lehetett találni olyan órákat, amikor az égető nap vagy a zuhogó eső ne nyúzta volna az embert. A látszat is csalhat, fent a Királyudvar kerthelyiségében hideg üdítő mellett árnyékban is hallhatóak voltak a zenés előadások, felolvasások. Körben árusok könyveiket vagy kézzel font takaróikat kínálták, a színpad mellett minden nap gyermekfoglalkozásokat tartottak, a színpadon még a sci-fi számára is kijelöltek másfél órát. Az írószövetség SF Irodalmi Szakosztályának programján nemcsak műfajról, hanem az online és e-bookos megjelenés szerkesztési nehézségeiről, valamint az olvasási szokások átalakulásáról is beszélgettek.
Csík Mónika, Lanczkor Gábor és Kiss László
A Fiatal Írók Szövetségét (FISZ) és az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (EMÍL) is vendégül látta ebben az évben az írószövetség udvara. A FISZ programján Erős Kinga a szélrózsa minden irányából érkezett szerzőktől néhány kulcsszavas jellemzést kért, amely visszaadja művészetük hangulatát. Először Csík Mónika mutatkozott be, aki az egyetlen vajdasági magyar nyelvű napilapnál, a szabadkai Magyar Szónál nyelvi lektor, emellett a magyar nyelvűségével regionálisan szintén egyedülálló Sikoly szerkesztője. Ezután Lanczkor Gábor kapta a mikrofont, aki elmondta, ötleteit utazásiból meríti, ezeket a személyes benyomásait nagyobb koncepcióba építi be, így Turi Tímea megjegyzése ellen, miszerint a személyesség nullfoka jellemző rá, nem tiltakozott. A harmadik meghívott szerzőt, Kiss Lászlót Békés megye és Gyula erdős, folyóvizes világa, valamint a kisvárosi lét inspirálja, ezen felül meghatározó a metál zene, a horgászat és a foci a szövegeiben, eddig három próza- és egy kritikakötete látott napvilágot.
Gáll Attila, Erős Kinga, Potozky László, Papp Attila Zsolt és Muszka Sándor
Szintén Erős Kinga moderálta az EMÍL irodalmi műsorát. A Kolozsváron alakult szervezet az erdélyi magyar irodalmi élet felpezsdítését, valamint a tehetséggondozás és könyvkiadás feladatát vállalta tíz évvel ezelőtt magára. Gáll Attila bemutatkozó felolvasása előtt az Erdélyi Híradó szerkesztőjeként szólalt fel, hiszen bár szerzőgárdában van átfedés, nem szabad összemosni munkáját az EMÍL-ével. Papp Attila Zsolt pedig a kolozsvári Erdélyi Helikonról ejtett pár szót, amely már a hatszázadik lapszámot is megérte. A jelenlegi elnök, László Noémi felolvasása előtt elmondta, líráját a benne élő gyerek inspirálja, s bár a legifjabb jelenlevő tehetség, Potozky László prózáját is lankadatlan figyelemmel követte a szerény hallgatóság, Muszka Sándor ex-punkzenész, megyei tanácsadó, székely nyelven írt és előadott szövegén könnyesre nevette magát még az is, aki csak hűsölni kívánt az árnyékban egy fröccs mellett.
Palya Bea
Rengeteg zenész, festő, irodalmár, kézműves, egyetemista, emellett a tavalyihoz képest látványosan több család érkezett. A gyereknevetés és -sírás belevegyült olykor az előadásokba, elsősorban a Palya udvarban, ahol szinte mindennap altatódalokat adott elő Palya Bea: mint mondta, mindazt megénekli, amit tud és igaznak érez most, áldott állapotban a gyerekvállalásról, a gyermeknevelésről, de hallhattuk a Blue sPot színpadán is Az hol én elmegyeket énekelni Oszkó Péterrel.
Rátóti Zoltán és Müller Péter Sziámi zenés versimpróján elhangzik a kérdés, miért nem tartozik a költészet körébe a dalszövegírás; ugyanerre a kimeríthetetlen témára kereste a választ Hobo klub egyik rendezvénye is. Mégis, a faluközponttól távol eső Malomparton a Viszockij-est lett a leglátogatottabb irodalmi program. Sebők János beszélgetett Hobóval a költőről, dalait Hobo és bandája feldolgozásában hallottuk, először a Ballada a gyermekkorról címűt:
„Mikor fogantam meg, nem emlékszem,
Féloldalas az emlékezetem,
Fogantatásom nem volt szeplőtlen,
És ahogy várták, akkor születtem.
Nem harag és kín között kellett jönnöm,
Kilenc hónap, hát kibújni tessék,
Nekem anyám méhe volt első börtön,
És nincs ott semmilyen érdekesség.”
A többi, hasonlóan nagy sikerű estén a Rolling Stones, Jim Morrison, Tom Waits is megszólalt magyarul, ha lett volna plafon, onnan is lógtak volna az emberek.
Az összesítések végeztével úgy tűnik jövőre is lesz igény az egyedülálló fesztiválra. A Művészetek Völgye másfél hetét szeszélyes időjárás és összehúzott nadrágszíj nehezítette, mégis az ország minden pontjáról özönlöttek művészek és művészetkedvelők, szórakozni vágyó fiatalok és nyaraló családok július huszonhetedike és augusztus ötödike között, 29 helyszín 1500 fellépőjének 800 programjára. Bárhol bármikor lehetett valakivel váltani egy jó szót, kérni segítséget, inni egy jó házi pálinkát vagy elénekelni egy régi dalt. Naponta több ezres tömegek tanúsították, hogy Kapolcs összművészeti kavalkádja, baráti légköre, pezsgő zenei élete tud még gyöngyöt adni az embernek. ahogy a szintén meghívott Misztrál együttes dalában hallhatjuk:
valami érzést
gyönyörűt, szépet
valami hangot
valami képet
napfény ecsetje
napsugár húrja
valami újat
valamit újra
valami ősit
valami égit
valami hősit
valami régit
valami földit
valami gyarlót
fagyöngyöt vágó
holdsugár-sarlót
szent dal csengését
majd a szent csendet
káoszban fogant
újjászült rendet
játékot, harcot
s a végén békét
tó mélyén alvó
tündérek képét
lelkek sebére
hófehér tépést
tenni az Isten
felé pár lépést
átlépni közben
árkot, göröngyöt
és az Embernek
szórni a gyöngyöt
