Banner Zoltán - Farkas Wellmann Éva

A XVII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron jártunk

2011. november 10-12.

A kultúraféltő, a könyvek halálával kapcsolatos sztereotípiákon edződött könyvvásári látogatót minden bizonnyal sokkoló látvány fogadja Marosvásárhelyen: a Nemzeti Színház előcsarnokának minden szintje zsúfolásig tele könyvstandokkal, kiadók, könyvüzletek, folyóiratok képviselőivel. És mindehhez az érdeklődők olyan tömege, hogy időnként teljesen reménytelennek tűnik eljutni a tíz méterrel távolabbi helyszínig. Még csak jellemző korosztályról sem beszélhetünk: babakocsit toló fiatal anyukák, totyogó kisgyerekek, botra támaszkodó idős emberek is szép számmal próbálkoznak utat törni az emberrengetegben. A rendezvények - könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, kiadói estek - párhuzamosan folynak, teltházzal; sokan ingáznak a találkozók között, hogy legalább a hangulatból részesülhessenek néhány percre, esetleg, hogy az „időzített" dedikálások során kedvenc szerzőikkel találkozhassanak egy kézfogás erejéig.

Ízelítőül néhány egymástól meglehetősen különböző rendezvényről legyen szó a továbbiakban.

November 10-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor a nemzetközi versenyeken is sikerrel szereplő „Sibelius" vonósnégyes beköszöntő zenéjét követően Markó Béla költő, a román kormány miniszterelnök-helyettese (hangsúlyozva, hogy itt mint „könyves ember" van jelen) és Káli Király István, a Mentor Kiadó főszerkesztője, a romániai Magyar Könyves Céh ügyvezető igazgatója nyitotta meg az immár 17. alkalommal megrendezett erdélyi könyvfesztivált, amely akár a magyarországi Ünnepi könyvhét erdélyi, őszi folytatásának is tekinthető.

Ezt követően a zsűri elnöke, Árkossy István grafikus, könyvtervező, festőművész átadta a 2011-es év legszebb könyveinek ítélt okleveleket: 1. szépirodalom kategóriában a Koinonia Kiadó gondozásában megjelentetett Soren Kierkegaard: Imák című kötetért (Kerekes Mónika fordításában), a 2. művészeti könyvek kategóriájában a B. Nagy Margit kolozsvári művészettörténész emlékére szerkesztett Stílusok, művek, mesterek című tanulmánykötet létrehozóinak (a Maros Megyei Múzeum és az Erdélyi Múzeum egyesület közös kiadása, szerkesztette: Orbán János), s 3. a rendkívül nagyszámú gyermekkönyvek közül a Cabus Andrea által illusztrált Wass Albert: Bonifác, a húsvéti nyuszi című kötetet emelték ki első díjasnak (Mentor Kiadó Marosvásárhely).

A színházi Beszélgető sarokban, Protokoll teremben, a Kultúrpalota Kistermében és a Bernády György Közművelődési Központban zajló, többnyire egymást fedő első napi előadások, könyvbemutatók, irodalmi estek közül kiemelkedett A könyv esztétikájáról rendezett fórum Árkossy István felvezetésével (s azzal a Gárdonyi Gézától idézett mottóval, hogy a könyvre „kidobott pénz" olyan, mint a vetőmag), Demény Péter beszélgetése Kovács András Ferenccel a Bookart Kiadónál megjelent könyveiről (Alekszej Pavlovics Asztrov hagyatéka és KAF-Tompa Gábor: Transsylván pótdepresszió), a Kós Károly Alapítvány és a megújult Erdélyi Riport hetilap bemutatkozása Markó Béla jelenlétében, valamint a magyarországi írótársadalom meghívott képviselőinek a bemutatására szentelt, hagyományossá vált irodalmi est Podmaniczky Szilárd és Schein Gábor részvételével, akik Láng Zsolt házigazda, a Látó szerkesztőjének a vendégei voltak.

Banner Zoltán és Elek Tibor

A programokban nem kevésbé gazdag pénteki nap egyik záró eseménye a Pallas-Akadémia Könyvkiadó sokszerzős estje volt. A 18 órakor kezdődő találkozón a legváltozatosabb tematikájú kiadványokat mutatták be, szerzőik jelenlétében. Házigazdája Nagy Miklós Kund volt, a könyvekről elöljáróban többnyire Kozma Mária beszélt. Márton Gyöngyvér édesanyja, Szabó Magdolna Matild lánykori naplóját rendezte sajtó alá, és vallott róla ezúttal; Albert Ildikó az utazás divatjáról szóló könyvét ismertette; Zsigmond Győző pedig a székelyföldi népi gombászatról beszélt a jelenlevőknek, ugyancsak frissen megjelent könyve kapcsán. Pomogáts Béla nem vállalkozhatott terjedelmes és szétágazó műve új kötetének (Magyar irodalom Erdélyben. 1968-1989. V-VI) részletes bemutatására, így inkább az ahhoz való viszony(ulás)áról szólt. Az illúziótlanság szorongató érzéséről beszélt; elmondása szerint gyakran úgy fekszik le este, hogy abbahagyja az egészet, hiszen minek irodalomtörténetet írni egy olyan világban, ahol a dél-koreai kuplerájok belső élete jobban érdekli az embereket, mint az erdélyi irodalom remekművei. Vallomása kétségkívül problémafelvetővé vált; a továbbiakban többen is kapcsolódtak a témához.

Sarány István Önkéntes száműzetés című interjúkötetének alanyválogató elveit, megszólaltatottjait sorolta, Banner Zoltán a szintén jelen levő Kákonyi Csilláról írott bemutató könyvéből olvasott fel. Elmondta, hogy a képzőművészetet rendszeresen ismertető könyvek dolgában az erdélyi könyvkiadás a magyarországi előtt jár. Márton Árpád a közönség soraiból felállva szólt Ábrahám Jakab kortárs grafikusról.

Pomogáts Béla, Kákonyi Csilla, Banner Zoltán, Elek Tibor és Markó Béla

Markó Béla saját, újonnan megjelent könyveinek (Kié itt a tér, válogatott közéleti cikkek, előadások; Visszabontás, szonettek) népszerűsítése helyett inkább Pomogáts rossz hangulatára reagált, s humoros-ironikus reflexióival csakhamar jó kedvre derítette a közönséget. Méltatta mindazokat, akik tesznek a határon túli irodalomért, akik merik ezt erőltetni (épp Pomogáts Béla és Elek Tibor nevét hangsúlyozva).

Elek Tibor Székely János-monográfiájának második kiadása Vásárhelyen ezúttal hazakerült; az író közvetlen ismerősei, volt szerkesztőségi kollégái is részt vettek a bemutatón. A szerző bevezetésként szintén reagált Pomogáts pesszimizmusára, megosztva saját félelmeit is, és éppen Székely János példájával kapcsolta össze ezt, aki - noha (idejekorán) megfogalmazta a költészet halálával kapcsolatos mondatait, lezárta lírai életművét -, az alkotást mindvégig értelmesnek találta.

Utolsóként Kozma Mária Régiségek Csíkországból című könyvéről volt szó - a szerző egy székely eredetmondát is felolvasott.

Pomogáts Béla összegzésként mégis pozitívan zárta az estet, emlékeztetve a közönséget a történelmi tapasztalatra: az elkeseredésből nem ritka, hogy tettek születnek.

Hajdú Áron, a Bookart igazgatója és Hajdú Farkas-Zoltán, a kiadó egyik szerzője

Szombaton, 12-én 18 órától az egyik legnagyobb feltűnést keltő, viszonylag fiatal kiadó, a Bookart mutatkozott be néhány új könyvével. Az igényességével, népszerűt, frisset és értékest egyaránt szem előtt tartó kiadói koncepciójával kiemelkedő könyvműhely ezúttal három kiadványt ismertetett.

Az est hangulatáról a könyvekről való beszéd mellett jóféle skót whisky-vel is gondoskodtak a szervezők.

Szőcs Géza és Hajdú Farkas-Zoltán beszélgetése

Szőcs Géza Mircea Cărtărescu Sárkányok enciklopédiája (fordította: Gergely Zsuzsanna és Szőcs Géza) című művét értékelve megállapította, hogy olyan jellegű/hatású könyvről van szó, amely például A dzsungel könyvéhez hasonlítható - ahhoz az emberi lényhez szól, akit 6 évesen, 60 évesen, a Duna mellett és a Távol-Keleten is érdekel a sárkány. A szívesen és élvezettel felolvasott részletek igazolni látszottak a kijelentést.

Ludwig Hohl A munkáról, A halálról című könyvét Hajdú Farkas-Zoltán fordította. Szőcs Géza fontos gesztusnak találta ezt, hiszen szerinte ezzel a kötettel kezdődött meg tulajdonképpen a svájci irodalom behozatala a magyar irodalomba.

Hajdú Farkas-Zoltán a szerzője Az árulásról című könyvnek, amely két jelentős erdélyi szász író személyiségén, egymáshoz való kapcsolatán keresztül mutatja meg az árulás különböző megnyilvánulási formáit, arcait. A könyvből film is készült (bár a két főszereplő egymással már nem találkozott a forgatás alatt).

Magyarországi kiadók önálló standdal nem igazán voltak jelen
a vásárban, a kivételek egyike a Pont Kiadó volt

Lélekkel teli, jó hangulatú, forgalmas rendezvényt zárhattak - immár 17. alkalommal - a szervezők szombaton este. Aki szorong a magyar könyvek sorsa miatt, annak terápiaként azt ajánljuk: látogasson el rendszeresen a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárra!