fotók: Csapody Kinga

Aschenbrenner Eti

Heten, mint a...

Akik a kedd estéjüket a Petőfi Irodalmi Múzeumban töltötték, igazán színvonalas, tartalmas rendezvényen vehettek részt. Szerencsére a szervezők azokra is gondoltak, akik személyesen nem tudtak részt venni a 2010-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült szerzők felolvasóestjén. A technika vívmányainak köszönhetően az interneten élő adásban követhető volt a program, így az érdeklődők online figyelhették az eseményeket.

Benedek Anna

A Móricz Zsigmond-ösztöndíjat 1974-ben alapította a Művelődésügyi Minisztérium, azzal a céllal, hogy a 35. életévüket be nem töltött, fiatal tehetségeket támogassa, felkarolja és elindítsa őket a pályán. 2010-ben összesen 188 pályázat érkezett, nem kis feladat elé állítva ezzel a bizottságot. A tizenhárom díjazott közül heten: Csobánka Zsuzsa, Debreceni Boglárka, Dunajcsik Mátyás, Pollágh Péter, Szabó Tibor Benjámin, Szilágyi-Nagy Ildikó és Tolvaj Zoltán olvastak fel az ösztöndíj ideje alatt készült műveikből a közönségnek.

Csobánka Zsuzsa

Az első szekcióban a szerzőkkel Benedek Anna beszélgetett. Csobánka Zsuzsáról megtudtuk: gimnáziumban tanít, mellette pedagógiából doktorál, és még arra is marad energiája, hogy rendszeresen meghívjon kortárs szerzőket az óráira. A Csobi Sound néven elhíresült szeánsz hallatán kicsit irigykedem, hiszen a legtöbbünknek nem tálalták aranyozott tálcán az kortárs irodalmat - kedvem lenne visszaülni az iskolapadba. Csobánka a Hasított bőr című novellájával készült erre az estére, dinamikus történetvezetése és őszinte, szókimondó stílusa lehengerlő hatással volt a hallgatóságra.

Pollágh Péter

Pollágh Péterrel már sokszor és sokfélé kontextusban találkozhattunk, íróként, költőként, kritikusként és szerkesztőként is hallatta már a hangját. Jelenleg a Prae folyóirat versszerkesztőjeként tevékenykedik. A személyes kánon meghatározása után megismerkedhettünk három versével; a Doktor House, Kurzív erdő és Volt kincs című alkotásaival kórházi berkekbe invitált minket - ám ezt is a rá jellemző, egyedi hangján. Meghökkentő szókapcsolatokban oldja fel a keserű pirulákat, ezzel teszi emberi fogyasztásra alkalmassá a betegség fázisait.

Szabó Tibor Benjámin

Szabó Tibor Benjámint először vidéki gyökereiről faggatta a moderátor, a dél-keleti régióból több Móricz-ösztöndíjas is bukkant már fel az irodalom horizontján, például Grecsó Krisztián és Kiss László. Ám a földrajzi párhuzamtól határozottan elzárkózik, Benjámin ezt csak véletlen egybeesésnek tartja. Aztán Ahogy apád taknya nyála című novelláját osztotta meg velünk, melyben a narrátor maga a szerző, és a kisfiának írta ezt a naplót. Személyes, önreflexív hangvételével azt a hatást kelti, mintha valami családi titokba leshetnénk be éppen.

Szilágyi-Nagy Ildikó

Végezetül Szilágyi-Nagy Ildikó következett, vele zárul az est első felvonása. Először statisztikákat hozott nekünk, melyekből kiderültek az elmúlt év hazai felméréseinek eredményei - főleg a családon belüli erőszakra vonatkozóan röpködtek százalékok a levegőben. A száraz adatok után egy részletet hallhattunk a Fanni és Faiko című művéből. A számok és a választott szöveg összefüggése minden egyes sorral világosabb - a rideg valósággal kíméletlenül szembesít minket a szerző. Benedek Annától megtudtuk, Ildikó a fényképei készítésekor is ebbe az elidegenítő, tárgyilagos nézőpontba helyezkedik.

Tolvaj Zoltán

A második felvonásban Gáspár György vette át a moderátori szerepet, elsőként Tolvaj Zoltántól kérdezte meg, hogy milyen érzés végre megkapni a Móricz-ösztöndíjat. Ugyanis ez volt a szerző hatodik próbálkozása, és a kitartását végül siker koronázta. Majd kisebb kitérővel elérkezünk a portugál és brazil kortárs irodalomhoz, melynek magyarra ültetéséért Tolvaj több elismerésben is részesült - majd végül Propolisz névre keresztelt novellájának lüktető világában merülhettünk el pár percre.

Debreceni Boglárka

Másodikként Debreceni Boglárkát vallatta a moderátor a szabadúszó életmód szépségeiről és nehézségeiről. Megtudhatjuk, mennyi mindennel foglalkozott eddig a szerző (művészettörténészként, kulturális antropológusként és muzeológusként egyaránt dolgozott), és honnan gyűjtötte verseihez az ihletet. Boglárka elmesélte, a volt szocialista országokban tett látogatásaival a közös múltat próbálta visszaidézni, innen merítette az esten elhangzott Szarajevó rózsái ciklus élményanyagát is.

Dunajcsik Mátyás

Végül Dunajcsik Mátyásra került a sor. Megtudhattuk róla, hogy nemrég távozott a Magvető Kiadótól, ahol eddig nemzetközi kapcsolattartóként dolgozott - ez nem is meglepő, hiszen öt nyelven beszél. 2006 óta tagja a Magyar PEN Clubnak, műfordítói tevékenységével is bizonyított már az irodalomok között. Az est zárásaként az Elefánt című novellájából olvas fel. Bizarr történetének középpontjában egy végrendelet áll, melyben a nagymama az unokájára hagyja az egyik lábát.

Gáspár György

A líra és a próza tökéletes szimbiózisának lehettünk tanúi, sokféle nézőpont, mondanivaló és szemlélet keveredett egymással. Ám zűrzavar helyett egy színes egyveleget kaphattunk a győztes pályázatokból. Az est végére megbizonyosodhattunk róla, jó helyre kerültek a díjak - én máris izgatottan várom az elkészült kötetek megjelenését.