Csehy Zoltán, Kiss Ottó, Elek Tibor, Havas Judit, Kiss László, Darvasi Ferenc

Szepesi Dóra

Bárka-est a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Az Irodalmi Lapok sorozatban, Havas Judit szerkesztésében került sor szeptember 27-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban a legújabb, 2010/5-ös Bárka-szám bemutatására. A folyóiratot Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, Darvasi Ferenc kritikus, író, szerkesztő, Kiss László író, szerkesztő, Kiss Ottó író, költő, a lap munkatársa képviselték. Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész Felvidékről érkezett a rendezvényre, mint meghívott vendég. Zalán Tibor költő, próza- és drámaíró viszont betegség miatt sajnos nem tudott eljönni.

Elek Tibor mutatja fel a közönségnek Csehy Zoltán kézírásos versét

Elek Tibor mutatta be az 1993-ban a Tevan Kiadó alkalmi kiadványaként létrejött, majd negyedévi, később kéthavi irodalmi, művészeti, társadalomtudományi lapot, amely ugyan szellemiségében változatlan az előző évekhez képest, minden értékesre nyitott, korra, nemre, származásra, lakóhelyre, kánon(ok)ra való tekintet nélkül, ám külsejében jelentősen megújult és ma már a Békés Megyei Jókai Színház a kiadója. Mint a főszerkesztő kihangsúlyozta, kevés olyan lap van, amelyben ilyen sok erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai szerzőtől lehet találni, de ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek a regionális, a lokális témák, szerzők, problémák együtt szerepeltetésére az egyetemes magyar témákkal és szerzőkkel. Elek szerint az úgynevezett vidéki folyóiratoknak egyik útja lehet a helyi értékek minél hangsúlyosabb megjelenítése az egyetemesek mellett. Sok fiatal szerzőt indítottak el az elmúlt évek során, helyieket és nem Békés megyében élőket egyaránt. Már nem is olyan nagy újdonság, hiszen 2007. január 1-je óta működik az internetes felület, a barkaonline.hu; így, ha valaki a nyomtatott lappal nem találkozott volna, akkor a neten figyelemmel követhette a változásokat is.

A 2010/5-ös Bárka Csehy Zoltán kézírásos versével indul. Az is egy újítás a lapban, hogy az első oldalon jeles szerzőik kézírásos versét közlik. Csehynek négy verse is olvasható a számban. A költő Elek Tibor kérdéseire elmondta, hogy a szöveg kihívása, a szöveg megfejthetőségének a kérdései, illetve a szöveggel való játék és a vele való foglalkozás, ennek a tétje vagy téttelensége vagy téttelenségnek látszó tétje és a hasonló bonyodalmak tartják izgalomban, ha tudományos dolgozatot, ha szépirodalmat ír. Klasszikus nyelveket tanult, és az erre rárakódó mai irodalmat; ez az, amiben mozog. Lehet ezt egy idő után börtönnek érezni, mert, ahogy fogy az ember ideje, úgy érzi, hogy sok minden más irányban is mehetett volna. Csehy Zoltán a maximális élvezetet próbálja kihozni az antik világlátásból, ami a sajátja. Leginkább azért szerette mindig az antikvitást, mert az a párbeszéd kultúrája, a pro és a kontra nézőpontok világa; és az erre épülő irodalom nagyjából ugyanilyen: folyamatos izgalommal, feszültséggel és nyíltsággal teli. A költő először Az őszben a legszebb... című, kézírásos verset olvasta fel. Eztán elhangzott az És fülelt, valamint a Generálbasszus is, melyek már a Bárkaonline-on is fent voltak, így a közönség a kivetítőn is figyelemmel kísérhette a sorokat.

Csehy Zoltán

Eztán maga a Bárkaonline volt a téma, amelyet szerkesztője, Darvasi Ferenc mutatott be, mint olyan médiumot, amelynek a  nyomtatott Bárka az alapja, de attól különbözik is. Némely része többet elbír, mint egy nyomtatott folyóirat, ilyen például a lassan egy éve működő olvasónapló rovat, ahol szubjektív hangvételű írásokat találunk könyvekről - véletlenül sem kritikák ezek a szövegek, inkább élménybeszámolók, nem csak szépirodalomról, társadalomtudományról is akár. Az összes rovatot felsorolva kiemelte például a helyszíni tudósításokat, melyek közt igyekeznek irodalmi, színházi programokról, konferenciákról is írni. A blog szekcióban korábban Csehy Zoltán és Iancu Laura írt, jelenleg Cserna-Szabó András, Lövétei Lázár László és Zalán Tibor. Van színházi rovat is, nyáron írtak a Gyulai Várszínház bemutatóiról, a Shakespeare Fesztiválról, de az évközi fesztiválokról (DESZKA, POSZT, Alternatív Színházi Szemle) is tudósítanak. Van hír- és kisinterjú rovat. A tárcarovat is az online „találmánya" - itt is mindenféle kánonoktól függetlenül közölnek szövegeket, Borbély Szilárdtól kezdve Garaczi Lászlón és Kontra Ferencen át Brenzovics Mariannáig. Az elkövetkező hetekben Bíró Balogh Tamás irodalomtörténésznek Nemes Nagy Ágnes dedikációiról lesz egy írása, majd Garaczi Lászlótól jön egy tárca.

Elek Tibor beszélt a friss lapszámról is. Megemlítette Zalán Tibor versét, valamint a költő beszélgetését a Békés Megyei Jókai Színház igazgatójával, Fekete Péterrel. A szám kritika rovata és így az egész szám is Zalánnak a novelláskötetéről írott jegyzettel zárul. Reprezentálva a fiatalok és a határon túli régiók fontosságát, most két fiatal erdélyi tehetséget közöl a lap: Ungvári László Zsolt költőt, akinek már megjelent két verseskötete, és Potoczki László prózaírót, aki még csak most kezd az irodalomba betörni. Az ismertebb alkotók közül Győri László és Poós Zoltán versekkel, Benedek Szabolcs prózával került a lapszámba. Lackfi János különleges, szeszélyes dalaival zárul a szépirodalmi rovat. A Műhely rovatban figyelemre méltó Leszkovszki Anna A bennünk élő dilettáns költő, valamint Soltész Márton A test öröme és a szöveg öröme - Jegyzetek az erotikus irodalomhoz című tanulmánya, Szilágyi András szövege Lukoviczky Endre békéscsabai képzőművészről, és Pinczés István fordítói-rendezői gondolatai az angolból átültetett, „új" Godot-ra várva magyarításról. A kritika rovatra nagy hangsúlyt fektetnek, most Háy János, Győri László, Esterházy Péter, Poós Zoltán, Füzi László, Zalán Tibor és Csehy Zoltán munkáiról olvashatunk bírálatot.

Kiss László, kollega, barát, író és kritikus, tanár, ma már lenyomott 5 középiskolai tanórát, történelmet és magyart felváltva, és ezek után van itt félig betegen, megfázva, de rendületlenül és energikusan, ahogy szokott - konferálta be a következő fellépőt a főszerkesztő. Kissnek két novelláskötete jelent meg a Tiszatáj Kiadónál, rendszeresen közlik országos lapok és persze a Bárkaonline is, és egy hónap múlva új könyve jelenik meg, amely ezúttal tárcák gyűjteménye lesz.  2006-ban kezdett el szülővárosa hetilapjába írni tollrajzokat, „kis színeseket", tárcákat 1200 karakterben, és azokból állít össze egy könyvet. A címe A térképnek, háttal lesz, fő témái: a horgászat, a futball, a „nagymamázás", „gyulaiság", kisvárosi élet. Különlegessége, hogy grafikák is lesznek benne. Kiss elmondta, hogy dolgozik egy másik könyvön is, amely hosszabb novellákból áll, ezeket szeretné egybe gyúrni, tehát nem novelláskötetben gondolkodik, de azt nem meri kiejteni a száján, hogy regényt ír. Érdemes megvárni a könyvet, mert - a felolvasás alapján is mondom - van abban minden jó, amit Kiss Lacitól elvárhatunk! Betegen is élvezetesen, sodró ritmusban olvas, a közönség meg aláfestésként fel-felkuncog.

Zalán Tibor a Bárkának egyik legrégibb, legrendszeresebb szerzője. Nem csak blogot ír a Bárkaonline-on, hanem a nyomtatott verzióba is rendszeresen ad verseiből, írásaiból. Ebben a számban van egy nagy verse, Kilobbant nap címmel, ami eredetileg egy blogbejegyzés volt, ezt Elek Tibor kérésére írta át versformába. Havas Judit - akit nagyon megérintett a vers - az est egy pontján úgy érzi, fel kell, olvassa régi barátja versét. A közönségben ülő fiatalabbak láthatóan meglepődtek Havas Judit előadói képességein, az ő kedvükért mondta el Elek Tibor, hogy hivatásos előadóművész, sok emlékezetes irodalmi esttel a háta mögött.

Darvasi Ferenc

Ezután Darvasi Ferenc, a Bárka egyik felfedezettje következett. A lap elsők között közölte az írásait, elsősorban kritikáit, azóta az egyik legaktívabb kritikusa a kortárs magyar irodalomnak. Állandóan jelen van élvonalbeli lapokban, meg is jelent idén az első próza- és drámakritikákat tartalmazó gyűjteménye Határjárás címmel a Kortársnál. Nem csak tárcákat, novellákat is publikál. Február óta gondozza a Bárkaonline-t, Szabó Tibor Benjámin helyét vette át. A közelmúltban állított össze egy kötetnyi novellát, melynek megjelenését jövőre várja. Darvasitól a vidéki mikrokörnyezetben játszódó Lodövi című novellát hallhatjuk.

Elek Tibor nem olvas fel, arra hivatkozva, hogy ő irodalomtörténész, kritikus. Az utóbbi időben ugyan rászokott kisebb, rövidebb esszék felolvasására, de a gyorsan telő idő miatt ezúttal nem olvas. Nyolc kötete jelent meg, tavaly a Gion Nándor-monográfia. Az első monográfiáját Székely Jánosról, a kiváló erdélyi költőről, próza-, dráma- és esszéíróról írta. Mielőtt Kiss Ottónak átadná a szót, még megemlíti, hogy nem csak egy folyóirat a Bárka, nem csak szerkesztőség, hanem valóban egy irodalmi műhely, amelyhez számtalan irodalmi jellegű attrakció kapcsolódik Békés megyében, de a megye határain túl is. A Gyulai Várszínházzal már 10 éve rendszeresen rendeznek irodalmi fesztiválokat, konferenciákat. Békéscsabán korábban a megyei könyvtárban, a korábbi kiadónál, újabban a Békés Megyei Jókai Színházban havonta egy-két irodalmi estet szerveznek, kicsit kapcsolódva a színház tevékenységéhez. Járják az országot és a határon túlt, nyáron is minden irodalmi táborban ott voltak, ezekről tudósítottak is a Bárkaonline-on. Iskolákba is mennek rendszeresen, a Bárka érettségi tétel Békés megye középiskoláiban „Regionális irodalom" címmel; Kiss Ottó pedig, aki régi munkatársa a Bárkának, szinte a kezdetektől, szintén érettségi tétel több középiskolában.

Kiss Ottó

Az ő életműve sokak örömére szolgál: vannak, akik gyermekversek, mesék írójaként ismerik inkább, vannak, akik prózaíróként, regényíróként. Tavaly jelent meg A nagypapa távcsöve című gyerekverskötete, - többek közt ebből a sajátosan kedves hangú versekből olvas fel a szerző -, viszont évek óta ír egy regényt A másik ország címmel, aminek a híreit árgus szemekkel figyelik a közelében élő alkotótársak, barátok. Ez a regény utolsó stádiumához érkezett, tavasszal jelenik meg a Palatinus Kiadónál. Három éve dolgozik rajta, de közben azért születtek gyerekkönyv-kéziratok, a Móránál le van adva néhány, meg máshol, grafikusnak is, dolgoznak rajta. Az egyik megjelenő gyerekkönyvből szintén felolvas. A regényről nem nagyon akar beszélni, de a főszerkesztő kérésére, hogy csigázza fel az olvasók érdeklődését, annyit mond viccesen és titokzatosan: tavasszal jön ki, vegyétek meg, legyetek szívesek! Ez a harmadik regénye, „prózaszövege". Az első, a Szövetek 1999-ben jelent meg, falusi nevelőotthonos srácokról szól, a hatvanas-hetvenes években játszódik. A második könyv egy intellektuálisabb regény: a Javrik könyve egy kisvárosi értelmiségi figura húszéves koráig elmondott élettörténete. A harmadik könyv története szintén a 70-es, 80-as évekre tehető a rendszerváltással bezárólag. Egy parasztfiúról szól, s mint az előző két regény, az alföldön játszódik, fiktív helyen. Felolvas még a szintén megjelenésre váró mesenovella könyvből, a „Liliputi trónkövetelők"-ből, amelyhez Kárpáti Tibor készíti az illusztrációkat.

Az est közönsége (az első sorban Iancu Laura)

Többféle korosztály képviseltette magát a hálás közönségben. Írók is. Akiket láttam: Iancu Laura, Bánki Éva, Egressy Zoltán. Szép este volt, szép helyen - hazavittük az élményt és az olvasnivalókat.