Tóth Patrícia
Haljon már meg
Bár a Jessie Lamb testamentuma hivatalosan nem számít ifjúsági regénynek – a kiadó sem annak pozícionálta –, a könyvesboltokban mégis a gyerekrészlegen találkozhatunk vele. A disztópikus téma, a tizenéves elbeszélő és a rózsaszín, szuggesztív borító egész biztos, hogy bevonzzák a fiatal olvasókat, pedig egy olyan témát feszeget, ami még felnőttek között is etikai vitákat válthat ki.
Jessie Lamb jövőjében bioterroristák, vagy felelőtlen tudósok elszabadítottak egy vírust, ami a várandós nőket támadja. Kilyuggatja az agyukat, hogy aztán nagyon gyors leépülést követően meghaljanak a magzatukkal együtt. Mivel a vírus az emberiség létét fenyegeti, elindul egy kísérleti program, amivel a nők ugyan meghalnak, de megpróbálják őket mesterséges kómában tartani addig, míg ki tudják venni belőlük a gyereket. Jessie apja ennek a Csipkerózsika-programnak az egyik vezető tudósa, akit aztán sokkol, mikor 16 éves lánya önként jelentkezik a kísérletre.
Jessie valójában retteg az öregedéstől és a barátaitól eltérően nincs semmi jövőképe. Számára a mártírrá válás egyfajta önigazolás, mert nincs ereje vállalni, hogy esetleg megöregszik, vagy azt az állandó küzdelmet, ami az emberiség előtt áll. Romantikus elképzelései vannak a halálról, hogy ezzel majd ő lesz a világ megmentője. Ezt az apja ki is mondja, szerinte Jessie egy képzelt világban él, ahol hősnőnek hiszi magát. Mikor egy előzetes vizsgálat után boldogan megy haza a klinikáról, így jellemzi a szüleit: „elcsúnyultan, otrombán, a boldogtalanságtól nyársat nyelve járnak-kelnek a házban”. Jessie képtelen felfogni, miért is törtek össze teljesen a szülei, miért nem lelkesednek attól, hogy a lányuk zombivá válik, és majd nekik kell lekapcsolni az életbenntartó gépről, miután megszült egy csecsemőt, aki valószínűleg a féltestvére (mert a kísérlethez a programban résztvevő tudósok spermáit használják). Leginkább az mutatja az éretlenségét és értetlenségét, hogy ezek után elkezd vicceket mesélni a szüleinek, hátha az felvidítja őket. Hiába viszi be az apja a klinikára, hogy megmutassa neki az élőhalott, életben tartott húsként vegetáló Csipkerózsikákat, akiknek a vírus már felzabálta az agyát, Jessie annyit fog fel az egészből, hogy „békésen alszanak”. Ennyi jut el hozzá a halott testekből, akikbe csak azért pumpálják még a levegőt, hogy pár hónap múlva kivághassanak belőlük egy kisbabát. Amikor aztán Jessie a végső döntés előtti interjún ül, és rákérdeznek, hogy mit szólnak a szülei, magában csak annyit tesz hozzá, hogy semmi kedve még egyszer erről beszélnie az anyjával. Nem mintha korábban olyan sokszor megtette volna – egyszer igen, második alkalommal hagyta a szüleit abban a hitben, sikerült meggyőzniük, hogy várjon a döntéssel. Szóval Jessie szépen átveri a szüleit, mert semmi kedve beszélni arról, hogy mint minden kamasz, az életet távolinak és félelmetesnek látja. Meg persze nem is igazán érdekli mások véleménye és érzései, az ő életébe ne szóljon bele senki, képes felelősségteljes, felnőtt döntést hozni. Rajta kívül senki más nincs ezen a véleményen, még a barátai sem, csak egy pedofil, gyerekeket manipuláló terrorista, aki örül, hogy Jessie ostobaságát a saját hasznára fordíthatja.
Az egyetlen értékelhető rész, ahogy a bioapokalipszis árnyékában vergődő társadalom reakcióját bemutatja a regény. Különböző vallási és politikai csoportok alakulnak, az emberek kétségbeesetten keresnek kapaszkodót és kutatnak bűnbakok után. Harcos feministák, agymosó szekták és állatvédők esnek egymásnak, de túl kevés figyelem jut nekik Jessie mellett.
Jane Rogers írónő a könyvben lévő képe alapján egy aranyos néninek tűnik, akinek megvan a saját értékrendje, csakhogy ez az értékrend koránt sem modern, hanem pontosan olyan, amilyet egy konzervatív nénitől várna az ember. Például az önkielégítés rossz, hiszen nélkülözi az érzelmi kötődést egy másik emberhez. A szex jó, főleg egy olyan világban, ahol a terhes nőket írtja egy vírus, és ha egy 16 éves lány lefekszik a barátjával, akivel még egy hete sincs együtt, az teljesen rendben van, hiszen érzelmileg kötődik hozzá. (És nyilván már az első alkalommal egetrengető orgazmusuk lesz, méghozzá egyszerre.) A fogamzásgátlásról még nem hallottak, a szereplőknek eszébe sem jut védekezni, még akkor sem, mikor sorra halnak meg a nők.
Izgalmas párhuzamba állítani Jessie „önfeláldozását” John Green Csillagainkban a hiba könyvének főszereplőjével, Hazel-lel, aki haldoklik, és közben nem maga miatt aggódik, hanem azért, hogy utána szétesik a családja, a szülei elválnak, nem tudnak magukkal mit kezdeni. Jessie-nek ilyesmi meg sem fordul a fejében, hiába hiteti el magával, hogy a jövőért áldozza fel magát, állandó énközpontúsága és önzősége visszataszító.
Bennem újra és újra felmerült a kérdés olvasás közben, hogy tényleg ennyire buta ez a lány? Talán akkor működött volna jól ez a könyv, ha nyíltan elítéli Jessie viselkedését és önzőségét, de Rogers semmilyen értékítéletet nem mond, nem ad erkölcsi kapaszkodót, ezzel hősnője kálváriáját és rossz döntéseit emeli piedesztálra. Jessie monológjai emellett nagyon manipulatívak, próbálja magát a szülei kicsinyességének az áldozatának feltüntetni. Kérdéses, hogy lehet-e emiatt egyáltalán tinédzserek kezébe a könyvet, hiszen fennáll a lehetősége, hogy Jessie-t könnyen meg nem értett hősnek tekinthetik, akivel tudnak azonosulni. Pedig nem önfeláldozó, csak egy simán önző kislány.
Az anyját megölő gyerek kihordása akár működhetne az Alien-univerzumból ismert születettség tapasztalásának a szülésben beteljesedő motívumaként, de Rogers-nél egyszerűen nem lehet semmit sem ennyire komolyan venni. Érezhetően nincs semmilyen háttértudása, ami élővé tenne egy disztópiát. A szerző csapong, de se a téma kínálta filozófiai kérdésekbe, se a nyomasztó jövőképbe nem megy bele komolyabban. A végén még van egy kétségbeesett próbálkozása, hogy komoly szépirodalmi jelentőségű művé küzdje fel a könyvet, így Jessie kísérletének a végkimeneteléről nem tudunk meg semmit, de én addigra már csak azért tudtam drukkolni, hogy mindegy, hogyan, csak haljon már meg.
Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma, fordította: Béresi Csilla, Ad Astra Kiadó, 2013, 324 oldal, 2990 Ft
