Versek
Versek
„Bocsáss meg, nagy poéta, fel se vedd / jogos, de oktalan félelmemet: / ma már hiszek, s nem lesz, ki egyhamar / a művedből bitorlón részt akar.” Andrew Marvell verse Péti Miklós fordításában.
„rejtekhelyed, a héj, mi eltakar, / hogy óvjon hirtelen csapó telektől – / s kellően lágy, hogy mégis, odabentről / megérezhesd, ha véget ér a baj” – Kalmár András Márton szonettje a bezártságról.
„Hogyan magyarázod / el egy gyereknek, mi a lélek. / Mondhatnád, amikor / könny csöppen, / és fenti fénnyel párosodik. / Amikor a könny éjszakát iszik.” Darvasi László verse a Bárkából.
„bár úgy tűnhet, hogy éppen sehol senki, / a virágzást itt minek elsietni, / ha bármikor eljöhet a kivégzés.” Hétvári Andrea versei a Bárkából.
„Felszedtél pár kilót, úgysincs, ki lássa, / bikinialakra nem is fog telni, / tartalékolsz a zsírból is, hátha.” Károly Dorina Karantén-szonettje.
„az ajtórésen át egy almafára / láttam, pirosítóval csinosított / nyár volt, a műhely sarkában az idő / pókhálón pislogott, az alma gömbjén / éden és pokol.” Nagy Gábor versei a Bárkából.
„Panelzenében áll a nappali, / üvölt a szomszéd, mert valahol fúrnak. / Lehet néhányszor azt is hallani, / ahogy egy lányhoz épp finoman nyúlnak.” Bodon Gergely bezártság-szonettje.
„Hátam mögött neves tévés elemzők / vitáznak: vannak-e ilyen izék, / vagy a maszkos légúti részecskék / az egyetlen népvándorló tényezők?” Nagy-Benus Viktor Ronsard-szonettje.
„és hogyha szöksz, lábujjhegyen, / ne fordulj meg soha, / azt használd fel majd ellene, / hogy voltál otthona!” Kürti László versei a Bárkából.
Fiatal, kötet előtt álló írókat, költőket kértünk arra, hogy írjanak rövid szövegeket a bezártságról: szonettet vagy maximum egy flekknyi prózát. Sorozatunkat Gál János shakespeare-i szonettjével...
