Versek

 

16._M__rton_L__szl__.jpg

 

Márton László

 

Veronai lovagok harca az óriásokkal

(Lovagregény-paródia)

 

Én a Gyulai Humorfesztiválon
felolvastam egy szöveget,
amely megmutatja kiválón,
miféle ármányt szövöget
a barlangokban lakó törpenép,
de egy csontjuk sem marad ép.
Halljátok a lovagregény-paródiát:
csak a szamár mond rá „iá”-t.
Van benne számos óriás,
az egyik strucc-, a másik lótojás.
Dietrich herceg, a hős veronai
ellen küzd sok gigász sehonnai,
törpekirály szövetségesei.
Hívta őket Laurin törpekirály,
segélyhívó szava szívet kiváj:
„Hívatlan veronai posták
rózsakertemet letaposták.
Álljatok bosszút, óriások,
vagy magamnak sírgödröt ások!”

*

Dietlab, a herceg legifjabb lovagja
óriás Zank csapását fogadja.
Elmondom: Zanknak a fasza
olyan éles, mint egy kasza.
„Zank” annyit jelent, hogy „Viaskodj”.
Kaszájával püföl.
Dietlab szól: „Odahass, hogy
ne hiába kakaskodj!
Elbukik, aki küzd merő dühből.”
A monstrum kaszája kicsorbul,
három liter könnye kicsordul.
Dietlaub Zankot lesújtja,
Zank élete máris elillant.
Nyelvét két rőfnyire kinyújtja,
és a halálra pillant.
A közönség miért röhög?
Ez siralmas, nem humoros!
Akivel történik ilyesmi, nyög,
mert végzetétől mámoros.

*

Streitpass, a másik behemót
arcán hord tetovált memót.
Ennél is fontosabb, hogy fütyköse
Hercules vasbotjának öcsköse.
„Harcolj” – a neve ezt jelenti – „jobban!”
Hű, de hamar haragra lobban!
Neki Wittig a vitapartnere.
Mindjárt meglátjuk, hogy nyer-e.
Vaspóznáját meresztve csapkod,
de Wittig lenyilazta,
a szörny meg összevissza kapkod.
Csak annyit tud mondani: „Azt a...”
Miért kacagtok, atyámfiai?
Ez nem humoros, ez siralmas!
Nevessen Dietrich, a Veronai!
Streitpass botja kókadtan is hatalmas.

*

Elmondom: Steur olyan magas volt,
hogy felülről döfött.
Ha póznáját lengetve harcolt,
halálba bárkit átlökött.
Győzelemre áhítozik.
Azt hiszitek, ásítozik?
Nagy tévedés: ordítozik!
Milyen nyelv ez? Flamand vagy vallon?
Tökmindegy: bénán csüng a pózna.
Mit mondjak erre? Furcsa póz, na!
Kár lenne, ha elharapózna.
Steur kipukkad, mint egy luftballon,
mert Wolfhart karddal ledöfi.
Steur annyi jelent: „Jól kormányozz”,
vagy: „Szúrást helyesen irányozz”,
de most már csak egy kipukkadt lufi.
A közönség miért nevet?
Hol a témában a humor?
Ez egy szomorú üzenet,
annyira vicces, mint az agytumor
vagy epére szórt porcukor.

*

„Siegnit” annyit jelent: „Ne győzz”.
Fejében harcias a gőz.
Megtámadja Wolfdietrichet.
Felnyergeli a faszát, úgy üget.
Neki bármikor erigál,
faszt nyergelni sem derogál.
Bár túl hangosan kiabál,
kápráztató, mint Heliogabál.
Rátámad Wolfdietrichre hevesen.
Annak pajzsára hegyesen
zuhog a még madár sem látta fegyver.
Van is akkora csingiling:
visszhangot völgy és hegy ver.
Wolfdietrich nyergében meging,
de kitapogatja övét,
és abból előhúzza távcsövét.
A gukkert megfordítva nézi:
Siegnit, az óriás egyre kisebb.
A világ bőrén ő már csak egy kis seb,
és morzsolódik, mint a prézli.
Mit nevetsz, tisztelt publikum?
Ez nem afféle bubligum,
hivatalos nevén rágógumi,
csecsemő szájába illő cumi,
nem, ez cseppet sem nevetséges!
Ilyen színtiszta tragikumi
helyzet kevés van, nem kétséges.

*

„Spross” annyi, mint „Földből kirántott”.
Ő megtámadja Hildebrándot.
Nem mereszti a faszát, csak pisál.
Olyan özönvizet csinál,
hogy Hildebránd már fuldokol,
de közben ő sem számol százig,
hanem Spross pofájára mászik,
mondván: „Helyed lesz a pokol!”
Homlokára írja: „Nem él!”
Ettől ő győzelmet remél.
És valóban: azt látja, hogy
a nagyra nőtt Spross földre rogy.
A vizeletben megmártózik,
bár attól szerfölött irtózik.
Halotti görcsben rángatózik.
Hildebránd partra szállt időben,
másképp megfulladt volna bőven.
Ne röhögjél, nagyérdemű!
Szomorú dolgokról szól ez a mű.
„Magatokon röhögtök!” – szól Gogol,
míg a humor után lohol,
miközben éppen haldokol.

*

„Schlagvor” annyi, mint „Adj előnyt”.
Dietrichet megrohanja.
Azt mondja: „Húzd le a redőnyt!”
A herceg így felel: „Azannya!”
Schlagvor fasza egy szál spagetti,
azt szopogatja... Kicsoda? A Betti.
(Bár lehetne inkább lasagna.)
Schlagvor fasza még inább makaróni,
azt rágicsálja... Kicsoda? A Móni.
Azt kérditek, Verona hercege
a varázserejével henceg-e?
Hajából előhúz egy fésűt,
elhajítja Schlagvor felé.
Szeme szintúgy Schlagvor felé süt,
és az kővé dermed belé.
Fésűből sűrű erdő sarjad,
amelyben Schlagvor áll mint kőszobor.
Kővé vált fasza dajkál hollót, varjat,
mohából paszományt sodor.
Nektek az ilyen tragédia vicc?
Nem kelt részvétet a gigász?
Mondom jókedvetekre: macska, sicc!
Schlagvor zsebében volt az adu ász,
de, mint az ősidőkben Éneász,
aki Róma építésére termett,
egy rossz fésűtől holtra dermedt.

*

Tovább is van, de hagyom abba:
nyomdába megy a kézirat!
Hérodotosz, a történelem apja
hasonló szörnyeket sirat.
A gyulai vár udvarán
ilyen ütött-kopott, szegény
lovagregény
számára is jut hely talán.

 

Megjelent a Bárka 2021/5-ös számában.


Főoldal

2021. november 23.
Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiGyőrei Zsolt tárcái Éltető József tárcái
Hol van a világ közepe?Képek a történelem elveszett színpadáról
Hőnyi E. Katalin: SzükségMagyar Dániel rövidprózái
Boza, az újévi feltámadásitalGondatlanságból elvadult csicsóka?
Balázs Imre József verseiSzabados Attila versei Simon Adri versei Szálinger Balázs versei
Patak Márta: TetraplégiaEgressy Zoltán: TurbulenciaFekete Vince: Porlik minta…Kiss László: Édes Emma
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA