Versek

 

 Lovetei.jpg

 

Lövétei Lázár László

 

Feketemunka[1]

 

Huszonkettedik vignetta

 

„Szerencsére csak egy fél napig
De dolgozott az én kezem alá is
Lágyan edzett helyi erő
Be nem állt a szája
Hogy ő perfekt tud németül
S egy kicsit angolul is
Hagytam hogy beszéljen
De azért figyeltem
Hullott ki minden a kezéből

Eltévesztetted a házszámot komám –
Mondtam neki délben
Te még magyarul se értesz semmihez.

 

Az utolsó munkás

– Tanulmányfej –

 

„...avagy a te szemed azért-é gonosz,
hogy én jó vagyok?”

(Mt 20,15)

 

Na fizess már egy hosszúlépést! –
Mondta a csöves
Büdös volt mint a görény azokban a göncökben
Füles sapka a júliusi kánikulában
Hosszú kócos szakáll
Vizenyős szemek
Egyetlen foga volt
Otthon apám hámvarró fognak mondja az ilyen fogat
Délután három lehetett
Egész nap ott tébláboltam a Moszkva tér környékén
De semmi
Leültem egy padra
Mire rögtön ott termett a csöves a batyujával
Sejtettem hogy inni akar
Gondoltam
Ha válaszolok neki
Hamarabb lerázom
Ismer ő egy vállalkozót –
Mondta a csöves
Mikor kiderült hogy mi járatban vagyok
Az a vállakozó is ilyen munkásokkal dolgoztat
Egyszer például felfogadott egy csomó munkást hajnali hatkor
Szépen megállapodott velük a napszámban
S már vitte is őket a munkapontra
Aztán délelőtt kilenckor még felfogadott néhány melóst
Déli tizenkettőkor szintén
Ésígytovább
Délután ötkor is magával vitt egy utolsót
Egy óra múlva már fizette is ki az egész bandát
S az utolsónak is ugyanannyit adott
Mint azoknak
Akiket reggel hatkor fogadott fel
Mi a fasz van?! –
Mondta az egyik
Én egész nap gürcölök
Ez meg pár szaros percért is ugyannyit kap mint én?!
Megállapodtunk a napszámban
Megvágtalak-e egyetlen fillérrel is? –
Kérdezte a vállakozó
Nem –
Mondta a másik
Akkor meg mi a kurva anyádat pofázol?
Azt csinálok a pénzemmel amit akarok –
Mondta a vállalkozó
És hol lakik az a vállakozó? –
Kérdeztem a csövest
A Bibliában testvér –
Mondta a csöves
De ne keseredj el
Egy  kis szerencsével
Te is lehetsz ilyen utolsó munkás
Na fizess már egy hosszúlépést!

 

Harmincadik vignetta

 

„Volt neki hét tyúkja és egy kakasa
De csak hobbiból tartotta őket
Azok alól is én pucoltam a ganét
Télen lefagyott a kakas taréja
Kérdi a főnökasszony hogy mi otthon
Mit csinálunk ilyenkor a kakassal
Nem mertem mondani hogy
Megöljük és megesszük
Inkább csak vonogattam a vállamat
Gyorsan be a kakast
Egy kutyaszállító boxba
S nyomás az állatorvoshoz
Szőke volt és kékszemű
Mármint a főnökasszony
Az ilyen nőkkel
Soha nem volt szerencsém.”



[1] Részletek egy készülő könyvből.

2020. szeptember 23.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Ajlik Csenge verseiLövétei Lázár László: SzervraktárMarkó Béla verseiFinta Éva versei
Kontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png