Versek
Király László
Messze, most
Nem adom föl,
férfiakat képzelek a tájba.
Írástudót mindörökre, kinek
tolla hegyén villog a szabadság.
Bukott ellent, hűtlen tűnt barátot.
Hallom, ahogy döngnek rég időben
bősz buzogányöklünk csapásitól
a nyitott kapuk, cimborák!
Kiáltsatok, ha bánt a csend.
Üresen billeg a sok föl-le hinta.
Néptelen minden damaszkuszi út.
S a közelgő vén-idő csak ennyi:
„Hazámnak tett esküm
fénye kötelez
lázadni ellened” – szól a lázadó.
„Országom előtt tett
esküm kötelez
fejed vétetni” – szól a király.
2013. október 30.
Megjelent - a szerző kézírásával - a Bárka 2013/6-os számában.
2013. december 20.
