Bondár Zsolt

 

szövegünnep

 

nem is a beszédem származása,

nem is a forgalma zavar,

csak hogy mások szinonimasága

nem értő mondatrendre vall,

 

valamint ez a megállapítás,

mely kötelezően igaz –

hogy ez egy kizárt, magányos írás,

és hogy jelenleg főleg az.

 

 

érzékelésünnep

 

az ünneplés mindenfajta,

értelem a kozmosz rajta –

     elbeszélgetés.

 

az ünneplés mindenéves,

tengelyén a tér személyes –

     átbeszélgetés.

 

az ünneplés mindenkiség,

összehordott semár-semég –

     megbeszélgetés.

 

az ünneplés mindenhiány,

túlértelmez saját magán –

     mellébeszélgetés.

 

 

kimondásünnep

 

a mondatok felszínei egyben állnak.

így a valóság hordalék halom.

nagyon úgy néz ki,

csak én segítek magamon.

ez nevezhető érzelmi sortörésnek:

     hogy elkezdik a mondatom,

     és én befejezem a másét.

inkább az ünnepet vetíteném:

beszélni kerek, egész mondatokban.

 

 

akaratünnep

 

megfognék én is, ha lehet,

még egy-két fonák ünnepet,

 

              és kizavarom önmagam

 

onnan, hol ti vagytok hosszasan –

 

ez hiátus. a mondat kidől.

és bár én vagyok a semmitől

éppen csak kicsit beljebb,

 

de nekem a szabad akarat

 

még mindig nem retorika.

 

 

különünnep

 

kivárom ám az ünnep végét.

akkor kötök majd különbékét,

  és jól félreértem magam magam.

 

 

beszédünnep

 

az ünnep mindenkinek ki van mondva,

szájszagukat vedlik a ködök,

az ünnep nekem kimondva van, kimondva van. 

 

Megjelent a Bárka 2013/3-as számában.

 

---

 

Főoldal