Versek

 Jónás Tamás

 

FW



Add tovább, add tovább! Mindegy, hogy kurvák, ostobák,
mindegy, hogy néha aljasít, te adj tovább alkalmasint!
S ha lenne hozzá még erőd, hallgass az átadás előtt,
vagy tékozolj (az is csodás adás), tudd meg: az utad állomás,
szabagságod energiaital, add tovább, csak egy fontos: a dal,
a tánc, amid van, vagyonod, ha van, te add tovább hamar,
egy valamirevaló nem rossz isten nem turkál olcsó bűneidben,
a megbocsátást, kegyelmet szavald, ne is a dalt, tényleg, ne a dalt,
szerezz meg mindent, add tovább a részt is, mégha felemészt is.


ÁSTA MÁS



Dühös vagyok, ég az ég! Elég, elég, elég, elég!
Ez a város Ninive! Még csak nem is kicsibe!
Hamis, csonka lelkeket, véres zászlót lengetek!
Bordáimat széttöröm, arcom vájja tíz köröm!
Engedjetek közelebb, minegyiktek tönkre megy!
Hadd kiáltsak szájba csendet! Engem is egy ördög renget!
Rengeteket rettegek! Elme, elme, elmegyek.
Addig forrong vérem, üstben. Talpig vérben, nyakig üstben.
Szelíd vagyok, mint a vas. Ne olvass, csak simogass!


KI Ő?



árnyalja a kedvet langyos lágy ecsettel
gyilkosságra sarkall szó nélkül szigorral
könyörögve rombol lakásokat éget
hosszú utak sarát felcsapja a szembe
ide-oda tesz-vesz évekig türelmes
lassabb mint az ostor gyorsabb mint a vérkör
csilingel tavasszal behavaz ha nyár van
leveleket ír bont általában koldul
szeme nincs de nem vak hall bár füle nincsen
ruhákat tapogat drága turkálókban
oké én ismerem mély titok hogy honnan
most parancsolt rám hogy írjak róla verset


NYERS POETICA



Egyre gyakrabban ritka, nincsen egyetlen titka.
Ültetvény, labirint. És abból is megint.
Nem is emlékszem már, mikor volt egy kantár.
Egy szem, egy csekkszelvény. Egy sín és szerelvény.
Már nem is nő, ördög. Lila vagy kék körmök.
Sorsból is több van ám. S ha egyszer meghalván
várnád a nyugalmad, lesz egy, de túl halvány.
Nekünk már nincs eszünk. Jobb, hogyha messze tűnt.
Mit mondjak? Ildi nincs. Cili is csonka tincs.
Persze, van két gyermek. De sokkal több nincs meg.
Lehetnék kába is. De hamis már az is.
Akad pár véletlen, mindegyik életlen.
Trancsírozott versek. Megírom, s nem lesznek. 

 

A versek a Bárka 2013/2-es számában jelentek meg.

 

Ajánljuk még:

 

Jónás Tamás versei (Nyafogás, Költői összegzés)

 


 

Főoldal

 

2013. április 30.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg