Versek

 

 

 

 

Turai Laura

 

Szabadságsnitt

 

Hintsd el hatalmad lélegző bokrok

sóhajtásai közé míg a halál

féktelen liftjei járnak

csak tekintetünk szabad

sziklasírok bejáratát kutatni

szempillahosszú sötét éjjelek

szilánkmezejében

főnixmadárfoglyok

 

 

Tiéd

 

Ó, tartson még kicsit ez a reggel

elbukó bokámmal, közelgő meleggel

mert tiszta mint a hó és éhes mint a tenger

s akárhova nézel az isteni fény elnyel

befordulsz a sarkon, az ég telve gyümölccsel

ordít a ragyogás: tiéd, mindet vedd el!

 

 

Ima

 

angyalfény

játszik libbenő

kabáton

lepke-raj látja

esdő arcomat,

zeng az ég

s izomzat tart mint

gúzs csak élve

 

drága a fény,

te ott vagy, s

én koldulok, hogy adj:

ringó rozmaringban

bízó izmokat

tűnő topáz-titkot

s ujjra ráncokat

gazella-sebes seb

tépi húsomat

 

 Megjelent a Bárka 2012 / 4-es számában

 


 Főoldal

 

2012. szeptember 03.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg