Szepesi Dóra
Ima amore
Gyűrt papírlap, lepkeszárny
Ki transzban térdepel.
Kit érdekel?
Szép szatori összetöri, ringat.
Így csak palacsinta teker magába.
Tenger hajszál fuvoláz a fején,
Kicsi halszáj tengeri tehén tején.
Ima-Amore.
Ó a szó! Hol övé, hol enyém.
Kirándulás
színre szín
délután
belje-beljebb
tulipán
csóksátoreste
lángra láng
mélyre mély
mérhetetlen
súlytalan
szívközelben
sziklaszép
lávaláng
arca van
Kor-res-pon-dance
Galambszín vakolat hullott,
kicsit porlott, szellő ölelt,
amikor Érosz kilégzett.
És csupa surrogás kísérte,
amint Pszüché parfümje
itt a partot érte.
Füstös
Már tíz előtt megrepedt a reggel,
Gyümölcse csendesen gyöngyözött.
A kertben alma meg dió van, a legjobb früstök!
Befűtünk. Illatoznak a füstök.
Bűneink is így égnek a napon.
S mintha az enyém, a tiéd is benne volna,
jázminnal kevert forró rózsa.
Sejtés
Csillagot ér a langyos éj.
Hatalmasabb a jázmin,
Hatalmasabb a nyár,
És nagyobb, nagyobb vagy, vagyok,
Mint gondolnál.
Micsoda? Mekkora?
A sejtés érvénytelen.
Van a jázmin illata. A világ.
Vajon hány csésze tea?
Megjelent a 2011/6-os Bárkában.