Versek

 

 

 

 

 

Dávid Ádám

 

 

Ádi Dávidzon

 

 

 

 

 

 

Nagypapa álma

egy olyan berregős motor volt,

ami sokkal hangosabb,

mint amilyen gyors.

 

Én is sokkal hangosabb vagyok

az első kétkerekűmőn,

mint amilyen gyors -

addig berregek, míg el nem

tanyálok.

Akkor meg tiszta erőből

felbőgök.

 

És Nagypapa álma miatt

ráírtam a fémvázra

alkoholos filccel, hogy

Ádi Dávidzon.

Azért a saját nevemmel,

mert még csak arra tanított meg

a Nagyi.

 

 

 

 

 

Villanykapcsoló

 

 

Éjszakánként

Nagypapa leoltva hagyta

a kinti villanyt,

nehogy felébresszen

a mosdó felé menet.

 

Ha elárultam volna,

hogy örökös csoszogásával

úgyis mindig megzavarja az álmomat,

nyugodtan használhatta volna

a kapcsolót,

nem kellett volna

percekig szöszmötölnie.

 

Most meg,

hogy éghetne a villany,

csak azért se kapcsolom fel,

bármennyire félek is a sötétben,

inkább vakon csoszogok a mosdóig,

és percekig szöszmötölök.

 

 

 

Temetőben lenni fának

 

 

Mi leszek, ha nagy leszek?

 

Gesztenyefa a temető közepén,

Nagypapa sírja mellett.

A tornasorban leghátul állok,

de a fasorban én leszek az Ősz-király.

Lombkoronám az eget súrolja,

aranyat szórok alattvalóimnak.

 

Várom, hogy ti is jöjjetek.

 

 

 

 

Megjelent a 2011/3-as Bárkában.

 


 

2011. június 13.
Szakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Bíró József verseiKugler Viktor verseiOláh András verseiIlyés Krisztinka versei
Bérczes László: DiétaBarnás Ferenc: A tenger BoetungánálAcsai Roland: Azt mondjákHópehely, a barcelonai albínó gorilla
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg