Németh J. Attila
Sárga napok a szürke házban
No. 1.
a hallgatással van a baj mindig a hallgatással
amely kitörli a szót és elfedi a csendet mert
„magával egyneművé satíroz az éj" valahogy
így írtam egyszer régen amikor még nem írtam
csak papírra vetettem a szavakat ujjaim közt
morzsolgatva szorongásaimat miközben kikötőről
kikötőre jártam téves feltevéseim homályba vesző
horizontján itt-ott nyomokat hagyva néhány csikket
zápfogat kocsmanőket megválaszolatlan kérdéseket
és végig nem gondolt válaszokat amelyek mind
egy irányba vezettek tovább tovább egyre vadabbul
már szinte rögeszmésen bejárva ugyanazt az
ismeretlen távot életvonal és halálvonal közt
tenyerem úttalan útjain tekinteted késével hátamban
Sárga napok a szürke házban
No. 2.
és akkor azt mondtad folytonos időhúzás az életem
és szeretnél egyszer reggel úgy nézni tükörbe ahogy
hanyatt dőlve nézi az eget a tenger mert csak a jelenben
nincs idő a múlt higanygolyóvá gyűlik a lélek mélyén
és gőzeivel mérgezi a jövőt amely még nincs de majd
úgy áll be mint derékba a fájás és akkor sem lesz tudható
hogy megérkeztem vagy csak ott vagyok miközben rám
hűl nézésed és az ujjbegyedben bizsergő simogatás nem
bomlik homlokomra mégse mert a szavak néha nem
többet hanem kevesebbet jelentenek önmaguknál önmag
unknál és csak rágjuk egymást olajozatlan fogaskerekek
napok harapnak hetekbe hónapokba s a hónapok évekbe
miközben fenn egy repülőgép maga után húzza az eget
ami talán csak a tenger tükröződése isten gondolataiban
Sárga napok a szürke házban
No. 3.
apránként adod magad az elmúlásnak
tavaszi fáradtság jön a télire s a kín úgy
ívódik csontjaidba mint elhagyott tiszta
szobák széklábaiba a szú már burjánzik
szívedben a vadhús arcodon vacogás
kocogtat porcelán mosolyt és sehol sem
váltják vissza forgalomból rég kivont
pénzeidet sátoros ünnepek ajándékai véreid
malaszt helyett hiányokkal vagy teljes
míg egy nap arcod negatívján előhívódik arcom
karcosan szürkén kifakulva ahogy az évek
visszaperegnek ujjaid közt és gyermekké fogysz
bennem távolodsz mint tőled a világ agóniád
utolsó tolófájásaival hová születsz át anyám
Megjelent a 2011/2-es Bárkában.
