Versek

 

 

 

Korpa Tamás

 


Tomasz-monológok


(ruganyos ütemtervvel)


a helységkapu és az ablak henye sematizmus,

ezeken átjut, hiányzik belőlük a sejtelmes

tartalék, torlódás, szelep. belép majd kitér. két kezet

mos és egyszerre szorítja a csípős zuhany alá

őket. 'a felajzott méregfogaid tomasz, ha

kiemelnék egy tender részeként abból a mederből

amit most a kényszer tölt ki' - így kezdte ruganyos

ütemtervvel, de karikás szemei meglepik magát s a szem-

lélőt.


(hangokat hall. egy bútorgyárból)


hogyan fér el benned ekkora tömeg

kérdezi. a szoba mint Fekete Doboz avagy fanyar

közfal kényszeresen távol tartja magától.

egy pezsgőtablettára ráereszti a tömbös keskeny

vizet vagy üdítőt tölt a kólafáról.

megül kiáradó aurával a száraz sós ívelt

szobanövények között hangokat hall. egy bútorgyárból.

érzi ha a fékezés leválik az utcán. jelzi a frontot

mint a csukló vagy a térd.


(mennyezeti topográfia)


a gyarmati ház padlása többemeletes - maga a környezet-

szennyezés. a hely, ami arra vár (hiszen eszelős) hogy

tatarozd ki, építsd át a csillárt lágyan lékeld meg,

avatkozz be a stukkók és álmennyezetek memóriájába.

előbb csak egy gombostű csusszan át, majd a régi norvég (?)

fotel a plafonon. a hely ez, a sorvég, ami tömegnövelőt szed és produkál.

hiába vagy most így: rászorulsz, hogy eltörd e kéretlen

tárgyakat, a mennyezet (mindent) reaktivál éjjel

egy bravúros, de türelmetlen tornacsarnok erejével.



Berlin, 2010.

 

 


Két álom Sebaldért

Schein Gábornak

1


gyakran csöng a telefon egy másik pragmatika

elől, ahol figyelmem: portyázó rókák csaknem

három héten át hidegszürke komlóskertek cakkos

hűlt közein. fel is le is kút megnyúlt korongja.

a hangszigetelő sövényre ülepedett hó

alkatáról könnyen leolvasható honnan fúj

a borvörös morénát bevonó, oktalan évszak. azokban

a sorokban még jó húsban a csöngés a Proconsul asztalán,

mely leterheli majd a vonalat - s a kör, hurok és a rés

kinyílva tátong, akár az kapurács, amelyen át,

(mint a régi vírusok) az új centrum érkezik: a Nomád.


2


az mind szerkezet, nyelvtan, demo, tehát klausztrofóbiás,

mire az ébredés színtaktikája vár: zsidómályvából

abszint-kék a palack a mélyhűtők után.

köpcös, túl-hajlékony körülmények. a nemi szervek

lassú, érlelt bemosdatása a combok tartós zaja alatt;

a súrlódás izgat, lappangó érdes helyen, a kipárolgás;

közben szemérmes vagy, mint egy lakhatatlanul

hagyott, letakart faágy.

máskor, mindez ennyi: a talpak fékpofái összezárnak

az éber zsámoly előtt, mialatt már elvállaltam

a mozgást.




Megjelent a 2011/2-es Bárkában.


 



 

2011. május 12.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg