Prózák

"Az én apukám író. Bent ül a szobában és ír. Nem tudja abbahagyni. Anyu szerint soha nem fog elkészülni, mindig csak ír. Vagyis befejezi, de aztán újra elkezdi. Ez a mániája"

Az Amikor meg vagy ijedve avagy történetek az élet rögös útjairól című írás, mely az V. Irodalmi humor fesztiválon hangzott el Gyulán

„Amikor elindult erre az útra, illetve elfogadta ezt a meghívást, az a homályos, szavakba is alig önthető gondolata támadt, hogy most majd rátalál arra a valamire, ami évek óta hiányzik az életéből"
...

„Nem rohansz el - szépen nyugodtan fogsz lemenni. Fatalista vagy: ha szembetalálkoztok a lépcsőházban, és beszéltek, a sors akarja így"

„s ettől a szótól, elég volt csak rágondolnia: Peking, megint egy döbbenetesen nagyot korgott a gyomra, érthetetlen módon, hiszen semmiféle kulináris élménye, ahogy másféle sem fűződött a kínai...

„biztos voltam, hogy késünk, mert már el kellett volna indulni, amikor ez a kockás hapsi fölugrik a vonatra. Úgy izzad, mint egy kenguru, a haja a homlokába tapadva" (Podmaniczky Szilárd írása)

„Lili új farmert vett, nagyon kerek a feneke benne. A cukiban, ha szombaton diszkó van, az szokott rajta lenni, jobbra lép, balra lép, és a feneke mindkét oldalon kerek"

"Lesik, mikor jön meg a Tóth Feri esze, addig tűrnek és szó nélkül csápolják a lucskot, gyúrják a földet, fejtik le kezükkel a vasról a sarat"

"Nagy szellem az, aki mindenre képes, kivéve, hogy maga keresse meg a betevőt" (részletek a friss Babérkoszorú díjas szerző A 48-56-os zongora című regényéből)

"Kapcsold be a tévét, és garantálom, az egyik csatornán pont egy ugyanolyan jelenetet fogsz elcsípni, a pasi fűzi a nőt a bárpultnál... na, ez történt" (a budapesti szerző Kímélet című műve)