Prózák

„s ettől a szótól, elég volt csak rágondolnia: Peking, megint egy döbbenetesen nagyot korgott a gyomra, érthetetlen módon, hiszen semmiféle kulináris élménye, ahogy másféle sem fűződött a kínai...

„biztos voltam, hogy késünk, mert már el kellett volna indulni, amikor ez a kockás hapsi fölugrik a vonatra. Úgy izzad, mint egy kenguru, a haja a homlokába tapadva" (Podmaniczky Szilárd írása)

„Lili új farmert vett, nagyon kerek a feneke benne. A cukiban, ha szombaton diszkó van, az szokott rajta lenni, jobbra lép, balra lép, és a feneke mindkét oldalon kerek"

"Lesik, mikor jön meg a Tóth Feri esze, addig tűrnek és szó nélkül csápolják a lucskot, gyúrják a földet, fejtik le kezükkel a vasról a sarat"

"Nagy szellem az, aki mindenre képes, kivéve, hogy maga keresse meg a betevőt" (részletek a friss Babérkoszorú díjas szerző A 48-56-os zongora című regényéből)

"Kapcsold be a tévét, és garantálom, az egyik csatornán pont egy ugyanolyan jelenetet fogsz elcsípni, a pasi fűzi a nőt a bárpultnál... na, ez történt" (a budapesti szerző Kímélet című műve)

"Úgy éreztem, mintha egy másik, a megszokottal párhuzamosan létező világba cseppentem volna, csak azt nem tudtam eldönteni, hogy a kettő közül melyik az igazi"

„Annak, aki tiszta szívvel figyel, érez és érdeklődik, végül is mindegy, hogy ő szerelmes vagy belé szerelmes valaki" (az Omlás című novella)

"Érdekes, az emberek mindenképpen mások közé akarnak tartozni, jó, te nem akartál, de létezik ez a görcs általában mégiscsak, biztos észrevetted, általános jelenség, olyan, mint hogy magaslatra vágyik...

"Nem tudom, miért, de közelebb érzem magamhoz a fenyveseket a lombhullató erdőknél, noha az utóbbiak inkább bővelkednek állatokban és növényekben"