Papírhajó - Primér/Primőr

Simon_R__ka_Zsuzsanna.jpg 

Simon Réka Zsuzsanna


Mezítláb pizsamában


               Anya sírása ébresztett.
               Szorosan magához ölelt,
               és azt mondta,
               nagypapa itt hagyott minket.
               Biztosan azért volt annyira szomorú,
               mert nem értette,
               hova indulthatott el nagypapa
               az éjszaka kellős közepén mezítláb, pizsamában.
               A kabátját és a bakancsát is az előszobában hagyta.

 

 

Fürge


               
Fürge mindig a tenyeremből evett,
               és fel tudott ugrani egészen az orromig.
               Amikor meghalt,
               nagymama azt mondta,
               ne féljek,
               a kutyáknak is van helyük a mennyországban.
               Fürgének elég lesz egy kicsi sarok is,
               nagyon jól össze tudja húzni magát.
               Én csak azért aggódom,
               lesz-e ott valaki,
               akinek az orráig ugorhat.

 

Márványkocka

 

               Anya átzokogta a napot.
               Apa hiába kért bocsánatot,
               hiába próbálta vigasztalni,
               sírva aludt el.
               Egy összeragasztott papírt szorongatott a kezében,
               amire nagymama halála előtt lejegyezte anyának
               a márványkocka receptjét.
               Apa reggel letépett ebből a papírból egy darabot
               és ráírta:
               tej,
               kenyér,
               tojás,
               vaj,
               cipőkrém,
               alma,
               wc-papír.

Mindennap

 

               Mindennap hiányzik a
               kályha parazsában sült krumpli,
               a foszlós diós kalács,
               a vasárnapi húsleves gyúrt csigatésztával,
               a csülkös töltött káposzta,
               a füstölt kolbászos rántotta,
               a diólevélen sütött kenyér,
               a frissen fejt tej,
               a cikóriakávé,
               az ánizstea,
               a kertből szedett szőlő,
               málna,
               eper,
               cseresznye,
               dió,
               meggy,
               ribizli,
               köszméte,
               barack,
               szilva,
               paradicsom,
               paprika,
               hagyma,
               a járda melletti dáliák,
               a szoba falán a mész,
               a keményített falvédők,
               a hűvös vendégszoba,
               az olvasás a diófa alatt,
               a Babakrém illata a nagymamám bőrén.

 

Szerintem igenis

               Balázs azt mondja,
               nincsenek angyalok.
               Szerintem igenis vannak,
               de csak azoknak mutatkoznak,
               akik hisznek a létezésükben.
               A tegnap este,
               amikor anya eloltotta a lámpát,
               lelógattam a kezem az ágyról.
               Mintha megsimogatott volna valaki,
               de az is lehet,
               csak Pepe füle ért az ujjaimhoz,
               amikor a szőnyegre kuporodott.
               Ma este újra kidugom a kezem
               a takaró alól.


 

Főoldal

 

2022. november 08.
Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Kas Kriszta novelláiHazai András novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Gergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősorKovács István verseiKopriva Nikolett verseiSzélyes-Pál Dániel versei
Abafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életekKürti László: Özvegyi fátyol
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png