Papírhajó - Primér/Primőr

 JaszAttila_meret.jpg

 

Jász Attila

 

Azt hiszem

 

(meg)

Amikor végre megszületik egy hideg téli éjszakán

a  Kisjézus, sötétben, mert náluk még villany sincsen,

vagy a sötétből, ahogy a pap bácsi mondta hittanórán,

örömünkben égősoros fenyőfát vásárolunk gyorsan.

 

(fel)

Amikor pedig a rosszaság már olyan óriási lesz,

hogy segíteni kell valahogy az embereken, akkor

eljön hozzánk a felnőtt Kisjézus, és átvállalja az

összes büntetést, de abba belehal eléggé nagyon,

 

amit egy kereszt alakú fán lehet látni minden évben,

és akkor, akik szerették őt, egy hétig alig esznek vala-

mit bánatukban, de ha jól lesznek szomorúak, akkor

három nap múlva feltámad, nem halt meg teljesen,

 

legalábbis

azt hiszem.

 

 

Mile Zsigmond

 

Csak azt tudom...

Húsvéti dal

 

Súlyos kabátom földre ejtem,

S mindent, mi megavasodott,

Elmúlt a tél; türelmes csendben

Kikönnyeztek a jégcsapok.

 

Könnyű vagyok; a lelkem illat.

Szállok, megyek? Nem is tudom.

Csak azt tudom, hogy végre itt vagy,

Ahogy ígérted, Jézusom,

 

S hogy erdő-mező fénytemplom lett,

S úgy zúg a szél, mint orgona,

Csak azt tudom, hogy nem halok meg,

Miképpen Te, én sem, soha.

 


 

Főoldal

 

2020. április 09.
Magyary Ágnes tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Papp Attila Zsolt verseiBorsodi L. László verseiKirály Farkas: Poljot ’89Bálint Tamás versei
Szakács István Péter: Az örökségBecsy András novelláiKovács Dominik − Kovács Viktor: Hideg falakBanner Zoltán: A fiam első levele
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg