Olvasónapló

Sz__r__nyi_Toldi.jpg

 

Major László

 

Szörényi László: Toldi uram dereka - Arany

Jánosról

 

Arany János művészetét az irodalomtörténész pályája során időről időre vizsgálódása fókuszába vonja. A költő születésének tavalyi bicentenáriuma alkalmából is jelentkezett egy kötettel (Arany János évében), amelyet azonban csak mintegy fele részben szentelt kedves alkotójának. Jelen könyv, amely ismételten a Magyar esszék sorozatban lát napvilágot, már kizárólag Aranyhoz fűződő reflexióit (tanulmányok, esszék, előadások írott változatai) gyűjti egy csokorba, ugyanakkor a cím sugallta várakozásunk ellenére – a Toldi szerelmének poentírozott stílusú összefoglalóját és néhány rövidebb utalást leszámítva – csak a kötet „dereka” táján lát hozzá a trilógia középső részének tanulmányozásához.

A költő születésének kétszázadik évfordulójára megjelent Szilágyi Márton-kötet („Mi vagyok én?” Arany János költészete) megvilágította a Toldi-trilógia egyes részeinek viszonyrendszerét. Szörényi László ugyancsak számol ezzel a közelítésmóddal, amikor arról elmélkedik, hogy három olvasási lehetőséget lát, amelyek különböző értelmezéseket tesznek lehetővé. Olvashatjuk úgy Arany alkotásait, ahogy először megírta őket, vagyis kettős műként, amely keretben a Toldi idillikusnak tetsző derűjét a Toldi estéje olykor groteszkbe hajló tragikus iróniája ellenpontozza. Mint az irodalomtörténész kiemeli, a diptichonszerű kettősséget egy szójáték is megerősíti: az első ének az ég szóval kezdődik („Ég a napmelegtől a kopár szík sarja... ”) és az utolsó azzal fejeződik be („S elborítá a sírt új havával az ég.”) Ha a másik módszert választjuk, s önmagában vesszük kézbe a Toldi szerelmét, eltérő világ tárul elénk, amelyben egyebek mellett egy „sikeres Toldi”, egy „pót-Toldi” története is kibontakozik: a kobzos, a Zách-családból származó és emiatt Magyarországról elbújdosó Szeredai hazatérve feleségül veszi Miklós elhunyt bátyjának, Toldi Györgynek a leányát. A házasságnak köszönhetően nem hal ki a Toldi-família, amelynek genealógiáját a költő a „bús ének” végén összecsúsztatja az Arany-családéval. Mindemellett természetesen adott az a lehetőség is, hogy a cselekmény időrendjében vegyük sorra a műveket.

Szörényi László jelen kötete elsősorban a költő verses epikájának egyes kérdéseit vizsgálja.  A Toldi Miklós alakja köré szerveződő művek mellett (beleértve a Daliás időket) a komiko-szatirikus eposzi irányból elemzi Az elveszett alkotmányt, valamint a hun trilógiát szintén vizsgálódási körébe vonja, amikor annak forrásairól értekezik. Mindezeken túl számba veszi Arany János Ariosto Orlando furiosójának olasz szövegéhez fűzött lábjegyzeteit, és ezzel összefüggésben fejti ki, hogy  a „világnagy magyar költő” mélységes tudás birtokában lévő  zseniális irodalomtudós is egyben. A Toldi uram dereka szerzője gyakran él az összehasonlító irodalomtudomány eszközeivel, és szerteágazó asszociációs hálót sző Arany alkotásai köré, miközben, ha kell, részletekbe menő szövegkritikai megjegyzéseket is tesz.

Szörényi László értelmezésében a Toldi-trilógia nem csak Arany művészetében központi jelentőségű alkotás, de az egész magyar irodalom szempontjából megkerülhetetlen. Az eposz műfaj enciklopédikusságán elmélkedve jegyzi meg a szerző, hogy „minden nemzeti különössége ellenére, minden középkoriassága dacára és minden magyarságával együtt is (értve ezen most a lefordíthatatlan gémeskutakat és egyebeket is) e trilógia a legegyetemesebb, magyar nyelven írott költői mű.

Szörényi László: Toldi uram dereka - Arany Jánosról, Nap Kiadó, Budapest, 2018. 240 oldal, 3500 Ft


 Főoldal

2018. szeptember 25.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Új szerelmes regényt mutatott be Temesi Ferenc BudapestenÁtadták az idei Déry Tibor-díjakatÚj kültéri kiállítás nyílt a Magyar Írószövetség székházánálA Szépírók Társasága XIV. Fesztiválja
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Bertók László versei Csobánka Zsuzsa verseEgressy Zoltán verseiGrecsó Krisztián: Józan ima
Prózák
Sándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novelláiMagyariné szeretője
Kritikák
Történetek háború után - Horváth László Imre könyvéről Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezete
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA