Olvasónapló

barany boldizsar

 

Limpár Ildikó

 

Kincsesláda, mesebuborékkal

 

 

Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen a jól megírt mese: egyre több olyan cikkbe futok bele, amely szépen eligazítja a mesét írni készülő szerzőket, hangsúlyozva, hogy a gyerekeknek írt szöveg se legyen soha didaktikus. A gyakorlatban pedig – egy tízéves és hatéves gyerekkel a családban – azt látom, hogy a kisebbek rajongani tudnak a didaktikus sztorikért, sőt, igénylik az egyértelmű eligazítást az élet nagy próbaköveinél. Emlékszem, mindkét gyerekemnek kemény didaktikus mesét kellett annak idején nyomni a tökfőzelék megkóstolása érdekében, és Buta Panka, illetve Buta Lacika történetét még akkor is követelték, amikor a tökfőzelék már rég toplistás helyre került az ebédmenük választékából. Azt gondolom, korfüggő, ki mennyire vevő a didaktikus történetre – az viszont tény és való, hogy Szabó Magda Bárány Boldizsár című kötete nagy sikert aratott mindkét gyerekemnél, körülbelül öt-hat éves koruk környékén.

 

Szabó Magda írásait kamaszként szerettem meg, de Bárány Boldizsárral már csak gyakorló anyukaként találkoztam, kimaradt gyerekkorom könyvélményeiből, pedig az első kiadás 1958-ra datálódik. A 2007-es kiadás az Európa Kiadó gondozásában látott napvilágot Szalma Edit rajzaival. Egy kicsiknek való könyvnél különösen fontos a vonzó vizuális megjelenés, a szövegbe beépülő képek pedig kitűnőre vizsgáztak nálunk: a fiamnak úgy kell olvasnom minden történetet, hogy még a kisujjam hegye se lógjon bele az illusztrációba, és külön meg kell beszélni, hogy az egyes képek mit is mutatnak. (Nekem személy szerint a halas jelenetek a kedvenceim, ott a képeken is érvényesül a bohókás víz alatti világ, amely szintén nem nélkülözi saját világunk mindennapi kellékeit, így megtalálható benne a fürdőkád, az üveges üdítőital és tükör, épp úgy, mint idehaza.)

 

Bárány Boldizsár egy igazi rosszcsont kisfiú, aki a könyv első felében annyi komiszságot követ el, hogy anyaként csak reméli az ember, az ő kisfia soha nem „süllyed” majd idáig… Ugyanakkor Boldizsár nem gonosz gyerek, és bizony amikor azt tapasztalja, hogy mások milyen jó szándékkal, szeretettel fordulnak felé, mert hisznek benne, szeretik, jön a nagy mardosó bűnbánat, és a titkos akció, melynek során igyekszik minden hibáját jóvá tenni, hogy bocsánatot nyerjen viselkedéséért.

 

Igazi didaktikus mese ez, stilizált jellemfejlődéssel, mégsem lecsupaszított történet, és azt hiszem, ebben rejlik a mese sikerének kulcsa: az egyértelműen rossz és egyértelműen jó cselekedetek egy egész mesés világban zajlanak, ahol a gyerekek felismerhetik a saját életüket (van anya, apa, mindenkinek van munkája, van iskola, fodrászat, orvos, rádió, tehát az emberi világ leképezése, állatkarakterekkel), ugyanakkor a fantáziavilág megengedi, hogy a fizika törvényei ne érvényesüljenek szigorúan, s lehessen csodálkozni-nevetni az abszurd ötleteken és jeleneteken. Ebben a világban teljesen természetes, hogy a halak lakása egy „fürdőszobás örvény”, hogy Pontyéknál a menyasszonyi láda kincse a napfénytől ragyogó buborék, hogy Mókus doktor ki tud bújni bundájából, és így felesége szépre moshatja az orvos szőrméjét, no meg, hogy Márton kapitány, a méh, szúnyogparipán szeli át a várost, és azt a szúnyogot még meg is kell időnként patkolni.

 

Boldizsár történetét verses meseként írta meg Szabó Magda, és ez a verses forma nagyon sokat tett azért, hogy a gyermekeim ennyire megszeressék Boldizsár kalandjait. Van benne ismétlés, nagyon könnyen megjegyezhető rímekkel operálnak a sorok, így a hallgatóság hamar skandálni tudja a visszatérő részeket.

 

Olyan ez a kötet, mint Ponty Piroska hozománya, a buborékos láda: valahányszor kinyitjuk, hogy fény érje, annál csodálatosabban ragyog a tartalma, így mindig utat mutat a kicsiknek a jó cselekedetek és hibák útvesztőjében.

 

Szabó Magda: Bárány Boldizsár. Európa kiadó, 2007.

 


 

Főoldal

 

2014. április 28.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Ünnepi Bárka-est és díjkiosztóNagy Gábor és Paszkál Gilevszki kapta a 2019-es Balassi Bálint-emlékkardotElhunyt Tandori DezsőTakács Zsuzsa az Artisjus irodalmi nagydíjasa
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Jász Attila verseiLanczkor Gábor versei Muszka Sándor verseiGrecsó Krisztián versei
Prózák
Kiss Judit Ágnes: FeketemagyarHidi Tünde: ÖrökségEgressy Zoltán: Hold onJózsa Péter: Nicolo kapitány jól fizető útja
Kritikák
A balladák vége - Muszka Sándor: SzégyenOtthonosan a szövegbenHátrahagyottakGyermekkor a szögesdróton túl
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA