Versek

 

 6._Acsai_Roland.jpg

 

Acsai Roland

 

Itt éltünk

 

Békák kórusa zeng,
régmúlt szól idebenn.

Visszhang, távoli emlék:
gödrét is betemették.

Unkák könnye lehullik,
nincs már perc, ami múlik.

Békák kórusa szól:
itt éltünk valahol.

 

 

Az első csillag

anakreóni sorokban

 

Akácfa lombja sárga,
elindulok magamban
az őszi délutánba.
Johanna várja jöttöm,
fél ötre ott leszek tán,
miként érkezni szoktam.
Az őszi mélabúban
a vízbe néz az arcom,
s a híd alá sodorja
patak sodrása gyorsan.
Az óvodába érve,
nyakamba majd felugrik:
„De jó, hogy végre itt vagy!”
A szürkeség a fákra
leszáll, mert itt az este,
s a jelzőlámpa villog,
akár az első csillag ‒
megtorpanunk egy percre.

 

Lassan

 

A májusi cserebogár
    szálldos,
közeledünk biztosan a
    nyárhoz.

Közeledünk, távolodunk
    folyton,
így kell, hogy az életünk el-
    folyjon.

Így kell, hogy az életünk el-
    teljen,
azt hiszem, hogy megegyezünk
    ebben.

Azt hiszem, hogy megegyezünk
    abban:
ifjúk voltunk, megöregszünk
    lassan.

 

Megjelent a Bárka 2024/3-as számában. 


Főoldal

2024. június 04.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Mindák Dániel: CsokitortaCsabay-Tóth Bálint: A sarj
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Grecsó Krisztián: Középkorú szerelmesversBecsy András: FelhőszakadásPál Dániel Levente verseiBálint Tamás: Máj hagymalekvárral
Kiss László: Az olvasásOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png