Versek

 

 2._Gy__rei_Zsolt.jpg

 

Győrei Zsolt

 

[Elmúlnak elfeledten]

 

Mert néha jönnek. Néha jönnek.
Beléjük botlom. Rám köszönnek.
Már lépnek is tovább.
Máskor leülnek kint tornácomon.
Az éjszakából
figyelik a szobát.
Hang nélkül hagynak játszanom.
Nehéz csöndjük se vádol.
De vállat vonnak aztán.
Továbbállnak. A padkán
már senki sincs. Se szép,
se csúnya.
Egyszerre elvonulnak.

Az éjt ha futnám,
hiába. A késő fürgeség
utol nem éri együket sem.
Egy perc, és nincs szavuk rám.
Elmúlnak elfeledten

a meg nem írt mesék.

 

 

[Ájult délutánok]

 

Minek rakosgatod? Egyik se véd meg.
Minden, miként a nyűtt férc, foszladoz.
A tó partján a szálkás, régi stég meg
a dinnyeízű, ájult délutánok,
regényekben lappangó, sanda vétkek:
porladnak, mint pincék falán a vályog.
Egy-egy levél, mit lomha posta hoz.
Friss szódavíz, szőlőfürtösre metszett
üvegpohárból. A fán kevélyre ért meggy.
Egy éjszakán a gyulladt, csúnya zápfog –
kihúzták másnap. Őzláb és pereszke,
piros retkek között lilák, fehérek.
A kútkáván kíváncsi szarka tátog.
Mi csillanót lát, hetyke semmiséget?
Pár elgurult fabatka, drága zálog.
Az égre néznek. Fényük rozsda, kosz.
Nem védenek. Ha fájnak is, sem élnek.
Semerre tartanak. Ne mondd tiédnek.

Farigcsálj, tudván: minden arabeszkek
cifráiban a perc madara reszket.

 

[Legbelül vacogva]

 

Mily nyúlbalett ez, félve cikkanó,
a Semmi vézna kérgén!
Mélyútban mint a hó,
oly irgalmatlanul és firtatón
mereng a lenti, tompa űr a félénk
lábujjhegy-lépteken.

Makacs, hazug remények: porhavon
kanyargó piruettek.
Hány fürge fájdalom
sejtelme lüktet, kerget, jár vakon
inamban, s legbelül vacogva retteg
az éber értelem.

Pedig talán: csak enyhe huppanás,
egy alkonyon ha elnyel
a mélyút zúzmarás,
nagy űre, és a halk, hideg varázs
csordultig tölti halvány fényű csenddel
egyszervolt életem.

 

Megjelent a Bárka 2022/5-ös számában.


Főoldal

2022. október 13.
Vöröskéry Dóra tárcáiEgressy Zoltán tárcái Banner Zoltán tárcái Gömöri György tárcái
Erdész Ádám: Melyik a járható út?Mátkaság a dinasztikus érdekek árnyékában
Margetin István: A suliban majd ne így meséldSüveg Szilvia: A fiú
Új év, új bor – avagy januári szőlőségeinkKarácsony (Német)gyulán
Csobánka Zsuzsa Emese: TériszonyBirtalan Andrea verseiKarkó Ádám verseiKarácsonyi Zsolt versei
Kontra Ferenc: Egy pohár vízLackfi János: Üres buborék marad a helyénSzilágyi-Nagy Ildikó: RehabSzakács István Péter: Darina
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png