Versek

 

 Bert__k_L__szl___m__ret.jpg

 

Bertók László

 

Ahhoz képest, amit…

 
(Firkák a szalmaszálra)

 

Ott hagy

 

A test, miről eddig azt hitted, hogy te vagy,
meg-meglódul, botlik, ott hagy magad alatt.

 

Vizsgálnak

 

Ilyen tüzetesen eddig talán soha…
S lám, hosszabb lett megint nyavalyáid sora.

 

A tét

 

Szédülés, zsibbadás, keringés, izomzat…
Az egészre játszik minden, ami mozgat.

 

Külön is

 

Nem egy szerved a rossz, valamennyi kopott,
s amelyik kopottabb, külön is fájni fog.

 

Csomag

 

Neved, számod, címed, – csíkot ragasztanak
csuklódra, és visznek, mint a csomagokat.

 

Orvos

 

Rengeteg baja van… De ebben a korban?…
Ahhoz képest, amit… Azt mondanám, jól van…

 

Ápolónők

 

A vidám fekete?... A gyerekarcú-szép?...
A madonna-szemű?... S hogy élni kéne még?...

 

 

Ködben

 

Érteni a szóból, jelből, hallgatásból,
s folytatni a ködben, kapaszkodni máshol.

 

 

„Egyökrös”

 

Kórterem, folyosó, rollátorral megyek…
Annyi, hogy nem húzom, tolom a szekeret.   

 
 

Megjelent a Bárka 2018/5-ös számában.


Főoldal

2018. október 19.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png