egyik este gyógyszer
másik este sör
mosóasszony álmaiban
holtakat
söpör

harmat üli meg
vasfüggöny hajnalom
őrült nagy rend
őrült nagy rend van

Mindennap újra hallom, ahogy nem jössz.
Az utcán hagytam minden órám, mától nem számolok.

mióta készülök – nem tudom már
de azt tudom, hogy idén sincs tél
halottjai közt az Isten
magányosan él

Este

A tükör alján félénk nesz
száll alá feketébe. Összenéznek
a poháron száradt idők, és
fölemészt a kopjafa
hidege. Csupán a sínek
simulnak hozzám. A macskakövek
széttörik járásom. Szálljak be - mondják
és elájulnak a bibliák.
Hosszú lesz, végső ez az út
csontjaim nem észlelnek
belőlük épít a sötét vég
Istennek menedéket