Nagypál István
A rajzoló szerződése
dolgozom, a vonalaim görcsösek,
a formák, a körök és az ívek befejezetlenek.
Ne mozogj, kezed, hátad feszes maradjon,
úgy fogsz beleférni a kompozícióba.
Tárggyá kell válnod! Fájni fog, mert nem
leszel sehol a képen, csak bennem.
Ahogy fekszel, mesélni fogok neked.
Megismerni nem akarlak. Precíz munkát
várok el attól, akit lerajzolok. A színezés
felszínes dolog, nem szeretem.
A galériás
Ira Cohennek
a telefonod kijelzőjét, hiú vagy.
Mindig azon gondolkodtam, hogyan
tudnám leírni azt, hogy tweedzakó
van rajtad. Mellkasomat simogatod,
amíg egy csókot nyomsz az arcomra.
Felettünk nem baudelaire-i felhők
voltak. Azt mondtad, egy galériában
dolgozol. Alig beszéltünk. Gyerekként
forgattál kezeid között. Mosolyogtál.
Akkor nem gondoltam semmit rólad.
Fiatalos lendülettel felejtettelek el.
John Kirby festett meg minket -
Az apa kérése
Az ajtó előtt, a kövön, szétrakott lábbal ültél,
és a cipődben turkáltál. Majd kihúztad a fűzőt.
Azt kérted, diktáljak neked. Apa mondta, hogy
készíts listát a cipő nyelvére, de nem akartál.
Kék tintával írtál, bár jobban kedvelem a lilát,
mert az fáj. Aztán a másik felé nyújtózkodtál,
az egyik ujjad el is ért odáig: a mutatóujjad.
Ez az, ami irányt mutat, ez az, amellyel ki-
hazudhatod a nyelvet, miközben szavaktól
fuldokolsz, mondtad, nyugodtan és alázatosan.
Mint egy hajókötelet, úgy fogtad aztán a fűzőt,
matrózként fogdostad végig a rostáját, kerested
rajta a drámát, majd nevettél magadon és rajtam.
Azt mondtad meztelen, és hústalan a tested, egy
szikével nyitnád fel, hogy széttörd a bűnödet.
Mese a tóról
vízben. Halak a gát mögött, a Dunában.
Kényeskedők papucsban. Sosem-volt-
katonák makkos cipőben. Dugni jártak
a tóhoz. Egy öreg bácsika mesélt nekem,
tizenhárom évesnek a szexről. Kíváncsi
voltam. A kövön ültem - a biciklim a
fának támasztva. Nem kérdezgettem
Kálmán bácsit - kezében pornóújsággal
recitálta, ne légy olyan, mint a thai srácok!
Mondtam neki, piros holdjáróm sincsen,
csak a tavat szeretem, ahol mindenki más.
Úsznak a vízben, nevetnek és pancsolnak
és elfelejtenek mindent, a nőt, a férfit.
