Versek

 

 

 

Kántor Péter


Egy este sárgáskék ég alatt



Egy este úgy érezte a Duna partján,

mintha Velence sárgáskék ege alatt üldögélne,

a Lidón, nem messze a gyötrődő Aschenbachtól.


A vendégek sorra távoznak,

csak ők ülnek kitartóan a karosszékükben,

mögöttük a hallgatag, bábszerű pincérek.


Meneküljünk! - súgta minden porcikája,

de Aschenbach oldalt hajtotta a fejét,

és keresztbe vetett lába nem mozdult.


Beleragadt a saját pókhálójába,

és nincs erő, mely kimozdíthatná őt onnan.

Ha legalább meg tudna szólalni. Vagy sírna.


Valaki lapozott egyet a könyvében,

vagy nem is valaki, hanem a déli szél,

szárazon, hangtalanul.


Maradunk. Azok az útra kész csomagok

nem a mi csomagjaink. Azok a hajók

nem a mi hajóink, nem velünk szállnak vízre.


Ha legalább sírni tudna. Vagy kiabálna.

De csak ült a kihalt Duna-parton,

várta, hogy leszakadjon a sötét.

 

 

 

Megjelent a 2010/4-es Bárkában.

 


 

 

2010. szeptember 02.
Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiGyőrei Zsolt tárcái Éltető József tárcái
Egy nyomasztóan hosszú év történeteiA mérnökök háborúba mentek
Domokos Márton: Mit csinál a polcCsikós Attila: 1990
Katics ága és virága – novemberi bálok és jóslásokBabonák és libák
Márton László: Veronai lovagok harca az óriásokkalTompa Gábor verseiPoós Zoltán: Felragyogó, eszelős fény – Battonya, 1981Tóth Krisztina humoros versei
Fekete Vince: Porlik minta…Kiss László: Édes EmmaBödőcs Tibor: …ha lenne tengerünkHáy János: Szerelmes vers
Márton László: Nibelungok – Negyedik felvonásMárton László: Nibelungok – Harmadik felvonásMárton László: Nibelungok, II. felvonásZalán Tibor: El kell mondanom
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA